Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Szemle

vagy miiszaki, gazdasági paraméterei alapján azzal összehasonlítható külföldi gyártmányok ^ " világpiaci áraihoz arányosítanak és az igy nyert átlagos értéket számítják át folyó forintra.) Ö = Termelési költség. Az értékesíthető teljes termelési darabszám és az átlagos önköltség szorzata. É = A vizsgálat időpontjában előrelátható értékesítési időtartam, amely alatt a termék - lényeges konstrukciós változtatások nélkül - még nyereséggel értékesíthető. I = A vizsgálat időpontjától a gyártás felfutásáig tervezett időtartam. К = A kutatás, fejlesztés költségei. В = A bevezetés (felszerszámozás, átszervezés, beruházás költségei). A vizsgálat céljától függően a termelői beruházások költségeit hozzáadjuk, vagy elkülönítjük a kutatás, fejlesztés és a bevezetést közvetlenül terhelő költségektől. Amennyiben a kutatás, fejlesztés és a bevezetés egy évnél hosszabb ideig tart, az eszközlekötés mértékét a beruházásoknál használatos normatívával veszik figyelembe. Egyébként az időtényezőre a képlet számlálójában is tekintettel vannak, egyrészt az (E-I) komponens alkalmazásánál, másrészt azáltal, hogy a világpiaci árak ingadozásával is számolnak. A hatékonysági koefficiens ismeretében az intézmények, vállalatok és iparirányitó szervek lehetőséget kapnak arra, hogy az adott kutatási, fejlesztési kapacitások korlátai között optimális kutatási fejlesztési programokat állithassanak ö s s z e. Az egyik ilyen programozási eljárás az un. diszkrét programozás. A kiinduló program felépítése hasonló a lineáris programozásnál alkalmazott szimplex módszer kiinduló táblájához, a megoldást azonban a munkaigényesebb kombinatorikus eljárás adja. A számitások elektronikus számitógépen is elvégezhetők. A kutatások matematikai programozásának kérdéseivel a magyar szakirodalomban részletesebben Klár János foglalkozik*^. Az általa kidolgozott módszer alkalmazására akkor kerülhet sor, ha nagyszámú és sok becsült, vagy bizonytalan adatot tartalmazó kutatási program közül kell kiválasztani valamilyen kritérium alapján az optimális programot. Az eljárás lényege a következő: +/ KLÁR János: Az ipari kutatás gazdaságosságának néhány főbb kérdése. Kandidátusi értekezés. Bp. 1961. 203 p. Kézirat. A kutatásgazdasági kérdésekkel - tágabb értelemben véve - még az alábbi magyar tanulmányok, cikkek foglalkoznak: BALASSA JÁNOS: A mérnöki munka hatékonyságának elemzése a vegyiparban. = Ipargazdaság, 1962. 4.sz. 7-13. p. BALÁZSI Sándor: Mikor gazdaságos a kutatás? = Figyelő, 1960. 34. sz. 3. p. BALÁZSI Sándor - VARGA György:A tudományos kutatómunka szervezésének és gazdaságosságának néhány kérdése. = Közgazdasági Szemle, 1961. 7.sz. 817-837.p. CUKOR György: Előtérben a tudományos kutatás gazdaságossága. = Figyelő, 1960. 21. sz. 3.p. DÁNIEL Tamás: A műszaki fejlesztés finanszírozásának egyes kérdései. = Pénzügy és Számvitel, 1962. 4.sz. 133-137.p. FÁTH János: Kutató és fejlesztő intézetek munkájának elemzése. = Közgazdasági Szemle, 1961. 2. sz. 180-190. p. \ (Folytatas a kővetkező lapon.) 14