Tudományszervezési Tájékoztató, 1963
1. szám - Szemle
szerű a bruttó és nettó kutatásgazdaságossági vizsgálat, amelynek lényege, hogy lehetővé teszi a kutatásoknak különálló és a bevezetési költséggel való együttes vizsgálatát. A javasolt mutatók lehetővé teszik, hogy a technológiai jellegű kutatásokat, mint műszaki variánsokat, egyéb beruházási variánsokkal együttesen is vizsgálják. Uj technológiai eljárások kidolgozására irányuló kutatás eredményeinek összehasonlítása meglévő technológiai megoldásokkal vagy olyan beruházási variánsokkal, amelyek megvásárolhatók, kétségtelenül előnyös módja az ilyen jellegű kutatások gazdaságosságának összehasonlító vizsgálatára. Hasonlóképpen, amennyiben konkrétan meghatározott beruházássá] kapcsolatosan vetődik fel egy uj konstrukció kidolgozása, akkor a kutatás, fejlesztés célja, mint egyik műszaki variáns, ugyancsak bevonható az uj technika alkalmazásának gazdaságosságát eldönteni kivánó vizsgálat körébe. Amikor azonban olyan uj gépek, berendezések, anyagok kifejlesztésére irányuló ipari kutatásokról van szó, amelyek eredményei a termelés széles területén használhatók, a szokásos gazdaságossági vizsgálatok nem vezethetnek eredményre. Itt olyan tényezőket kell számitásba venni, amelyeken keresztül közvetve mérhetjük a kutatási eredmény alkalmazása esetén várható gazdasági hasznot. Ezt befolyásolhatják egyrészt a kutatásra és a kutatási eredmény ipari alkalmazhatóságát megteremtő fejlesztési munkára fordított költségek nagysága, a felhasználási terület kiterjedtsége, a gyártási költségek várható alakulása, az uj termék műszaki, gazdasági paraméterei és az előbbiektől függő értékesíthető mennyiség, az értékesíthetőség időtartama és az elérhető eladási ár, E sokoldalú összefüggések végső eredőjeként mégis kiszámítható az egyes kutatási célkitűzések várható gazdaságossága. Az igy nyert hatékonysági koefficiens azután kiterjedtebb gazdaságossági vizsgálat alapjául is szolgálhat. (Lásd az optimális kutatási program összeállításáról adott alábbi ismertetést.) Ilyen jellegű mutatót dolgoztak ki Magyarországon a Távközlési Kutatóintézetben és alkalmaznak a kutatás gazdaságosságának vizsgálatára ma már számos műszeripari és híradástechnikai intézményben és vállalatnál. Az alkalmazott mutató felépítése a következő: Л u ( Tv - Ö ) . (É - I) Л к «Ты» Az egyes jelölések (tényezők) közgazdasági tartalma a következő: Tv = A felfutás után évente gyártható átlagos termékmennyiség világpiaci ér t é к e. (A termelési érték kiszámítása ugy történik, hogy az uj gyártmánynak megfelelő. +/ SZAKASITS D. György: Uj konstrukciók gyártásba való bevezetésének gazdaságossági vizsgálatai. = Ipargazdaság, 1962. 3. sz. 13-17.p. 13
