Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Szemle

p

c (

egy főre eső nemzeti jövedelem) arányos az egy főre eső energiafogyasztással - 1950-es évek adatait felhasználva P = 200 E (E = egy főre eső energiafogyasztás) (1) с Lineáris összefüggés mutatkozik továbbá a termelékenység és az energiafogyasztás között is. A két tényező közötti lineáris összefüggést a különböző befolyásoló tényezők ellenére is el lehet fogadni - állítják a szerzők. Végül a kutatás-fejlesztés és a nemzeti jövedelem alakulására vonatkozó adatok felhasználásával felállítható a következő összefüggés: P

c = 1 300 R

2/

3 (2) ahol R a kutatás-fejlesztés a nemzeti jövedelem %-ban kifejezve. Ezek után a kutatás-fejlesztés hatékonysága: A

Pc -1/3 £L = 870 R 4

6 (3) Д R a (2) egyenlet differenciálása által. Végül vizsgálják a szerzők a beiskolázás és a kutatásfejlesztés hatékonysága közötti összefüggéseket: N= 0.7 0 5 43 N/t/ (4

) R = 2 N/M ahol az N/t = a tudományos dolgozók és a mérnökök számát jelenti t. évben és M a teljes munkaerő létszámot. Ez azt jelenti, hogy az ország munkaképes lakosságának mintegy 2,5-5 %-a iskolázandó be kutatófejlesztő munkára. Szerzők végül a mátrixalgebra módszerével vizsgálják a kutatási, fejlesztési költségek forgalmát az egyes ágazatok között. Figyelmet érdemelnek D.B. Hertz fejtegetései is "A kutatás és fejlesztés, mint termelési tényező" cimen publikált tanulmányábaa

+^A szerző abból indul ki, hogy ismereteink állandó gyarapodása, illetve azoknak a személyeknek száma és képességei, akik ezeket az ismereteket felhasználni tudják, a társadalmi gazdaság növelésének legfőbb tényezője. Mint tanulmányában kifejti: "... valamely eljárásra vonatkozó ismeretek határozzák meg virtuálisan a munkaerő szükséglet nagyságát és a tőke mennyiségét és minőségét, amely a szóbanforgó eljárás szerinti termék gyártásához szükséges. Ismereteink azonban állandóan tökéletesednek. Ezzel együtt jár a régebbi ismereteink alapján végzett termelési eljárások elavulása, elértéktelenedése. Ha valamilyen technológiai utasítás gazdasági értékét t időpontban Y (i

t)-vei, gazdasági egyenértékét pedig egy későbbi, 0 időpontban Y (i )-val jelöljük, ugy a következő egyenletet Írhatjuk fel: t+o Y <W Y W (5

) +/Théorie économique et recherche scientifique .(Gazdasági elmélet és tudományos kutatás. )= Economie Appliquée, Archives de l'Institut de Science Economique Appliquée (Paris) 1961. 2-3. sz. 425-445. p. 7