Tudományszervezési Tájékoztató, 1963
1. szám - Szemle
Szemlénkben a közgazdaságtudományi kutatás és a gyakorlat eddigi eredményeit tükröző, rendelkezésünkre álló irodalom alapján kíséreljük meg a fenti kérdések megválaszolását. Elöljáróban meg kell azonban mondanunk, hogy az eddigi kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok csak útkeresésnek tekinthetők és elsősorban csak arra alkalmasak, hogy a további kutatómunkához néhány uj gondolatot nyújtsanak. Fentieknek megfelelően először a kutatás és a termelés optimális arányait vizsgáló tanulmányokat ismertetünk, majd az egyes kutatási feladatok gazdaságosságának vizsgálati módszereire térünk át. Befejezésül néhány olyan cikket ismertetünk, amelyek e gazdaságossági vizsgálatok feltételeit biztositó statisztikai és számviteli adatszolgáltatás tökéletesítésének kérdését vetik fel. A KUTATÁS ÉS A TERMELÉS ARÁNYAI A kutatás és a termelés közötti szoros kapcsolatra lehet következtetni abból a rendkivül értékes felmérésből, amelyet az angol National Institute Economic Review publikált.^ Eszerint mind az amerikai, mind pedig az angol iparban 1935-58 között a vizsgált 17 iparágra vonatkozóan rendkivül szoros korreláció volt megállapítható a termelés növekedése és az adott ágazat kutatásigényes^ége között. A korrelációs együttható az angol iparban 0.93, az amerikai iparban 0.74 volt. A kutatás szerepével a gazdasági fejlődésben részletesebben H. Ewell + +^ foglalkozott 1955-ben. E tanulmányra Tájékoztatónk 1962. 3-4. számának 60. p. utolsó bekezdésében már utaltunk. Kiegészítésül csupán annyit jegyzünk meg,hogy Ewell a nemzeti jövedelem, valamint a kutatás és fejlesztés költségeinek alakulására vonatkozó korrelációs számításaiban 1960-ra 5, 1 milliárd $ kutatási költséget vetitett ki (1953. évi dollárban számolva), ami ha tekintetbe vesszük a dollár vásárlóerejének azóta bekövetkezett mintegy 50 %-os csökkenését, a valóságot eléggé jól megközelitő becslésnek tekinthető. A vonatkozó szakirodalomból különös érdeklődésre tarthat számot Ellis A. Johnson és Herbert E. +++/ Striner tanulmánya. ' A tanulmány szerzői a társadalmi munkaráfordítás és a gazdasági fejlődés közötti kapcsolatokat elemzik. Tanulmányuk végső konklúzióját tömören a következőkben foglalhatjuk össze: nem csupán korreláció, de okozati összefüggés mutatkozik az egy főre eső termelés, az egy főre eső energiafogyasztás, valamint az egy főre eső termelés és a nemzeti jövedelemből kutatás-fejlesztésre fordított összeg között. Feltételezik továbbá, hogy okozati összefüggés áll feim kutatás-fejlesztés, valamint uj módszerek, ujitások bevezetése, az egy főre eső energiafogyasztás, valamint a gazdasági fejlődés egésze között. A tanulmányban kidolgozott adatokat felhasználva: +/ National Institute Economic Review (London), 1962. 20. no. 21-39. p. Lásd Tájékoztató. .., 1962. 3-4. sz. 5-28. p. ++/ Role of research in economic growth. (A kutatás szerepe a gazdasági növekedésben.) = Chemical and Engineering News (Washington), 29. no. 2980-2985.p. +++/ JOHNSON, Ellis A. - STRINER, Herbert E.: The quantitative effect of research on national economic growth. (A kutatás mennyiségi hatása a nemzetgazdasági növekedésre.) = Proceedings of the Second International Conference on Operational Research (Aixen-Provence 1960.) Org. by the International Federation of Operational Research Societies . London, (1961.) Univ. Press. 499-510. p. 6
