Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Szemle

SZEMLE A TUDOMÁNYOS KUTATÁS GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGA A hatékonyság vizsgálat probié m a t i

кája - Kutat ásgazdaságoss ági képletek Tudomány és termelés összefüggései - A tudomány tudománya H atékony

ságszámi tási módszerek Tájékoztatónk 1962. évi 3-4. számában kiséreltünk meg első izbenszemlét adni a tudományos kutatás gazdasági hatékonysága problémakörével foglalkozó szakirodalomról^ A kérdés, amelynek jelentőségére már annakidején rámutattunk, a gazdasági vezetés legfontosabb megoldandó közgazdasági problémái közé került. Mint ismeretes, a gazdasági hatékonyság vizsgálatánál általában két alapvető kritérium: az arányosság és a gazdaságosság (a munkaráfordítások és az eredmény viszonya) követelményeit együttesen kielégítő gazdasági döntés megalapozása a cél. A tudományos kutatás gazdasági hatékonyságának vizsgálatánál is alapvetően ilyen jellegű kérdések vetődnek fel; bár tartalmuk a gazdasági vezetés szintjétől függően elsődlegesen az arányosság, vagy gazdaságosság problématikáját érintik, megoldásuknál csak mind a két követelményt együttesen kielégítő döntés adhat optimumot. A tudományos kutatás gazdasági hatékonyságával kapcsolatos kérdésfelvetések természetesen sajátos vonásokat is tartalmaznak. így pL a népgazdasági tervezés szintjén felmerülő kérdések - többek között igy hangzanak: - A nemzeti jövedelem hány százalékát fordítsuk kutatásra és fejlesztésre, hogy a népgazdaság fejlesztési célkitűzéseit megvalósíthassuk ? Melyek e hányados konkrét értékét meghatározó tényezők? A kutatás, a fejlesztés és a termelés között adott célkitűzések megvalósításához milyen objektive szükségszerű arányok tartoznak? Hogyan alakulnak ezek az arányok az idő függvényében stb, ? Vagy: ha a nemzeti jövedelemből kutatásra, fejlesztésre fordítandó eszközök nagyságát meghatároztuk, milyen arányban osszuk el az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a fejlesztés között? Milyen arányban osszuk el az eszközöket az egyes tudományágak, illetőleg termelési ágak között? Nyilvánvaló, hogy mindezeknek az arányosságot érintő kérdéseknek megválaszolása nem nélkülözheti a gazdaságosság szempontjainak érvényesítését, amelyek alapvetően a következő kérdésfelvetéseket tartalmazzák: - Miben mérhető a kutatások gazdaságossága? Mérhető-e egyáltalában a kutatás gazdaságossága kvantitatív módszerekkel? - Milyen szervezeti formák biztosithatják a kutatási eredmények akadálytalan gyakorlati alkalmazását, széleskörű felhasználását? - Hogyan válasszuk meg a kutatási célkitűzéseket, hogy az eredmények minél teljesebben elégíthessék ki a termelés igényeit ? - Milyen mérési módszerekkel választhatunk a különböző kutatási, fejlesztési alternatívák között? - Mikor és hogyan mérjük a kutatás gazdaságosságát? +/ A tudományos kutatás gazdasági hatékonyságának méréséről. = Tájékoztató, 1962. 3-4. sz. 54-64. p. 5