Tudományszervezési Tájékoztató, 1962
1-2. szám - Szemle
tudományi Tanácsnak mely országok a tagjai, mert ez csak arról adna képet, hogy történetesen melyik az a néhány ország, amelynek egy-egy tudományos képviselőjét már "kooptálták" e Tanácsba, s ugyanakkor az e tanács körébe tartozó különböző nemzetközi tudományos szövetségekben már több tucat ország társadalomtudományi szakmai képviselői vagy képviseletei már helyet foglalnak. Egyébként általában ugyanez a helyzet, ha a tudományterületek nemzetközi tanácsahelyett az egyes tudományok vagy kisebb tudománycsoportok nemzetközi szövetségeit vesszük szemügyre. Csak az ICSU-ban egyesülő nemzetközi tudományos szövetségekben vitték eddig többé-kevésbé konzekvensen keresztül a kettős tagság elvét. A megfelelő orvostudományi, műszaki tudományi, társadalomtudományi stb. szervezetek (szövetségek) némelyikében van, másikában nincs nemzeti tagság.Nem vitás,hogy legtöbb helyütt kialakult - főleg az UNESCO erélyes kezdeményezésére - az egységes, azaz gyakorlatilag az ICSU jól bevált mintájához igazodó rendezés megvalósítására irányuló törekvés , de még jó időbe fog telni, amig valamennyi tudományterületen meg is valósul valami efajta rend. 3/ Végül még rá kell mutatnunk az egész nemzetközi tudományszervezési nomenklatúra zavaros állapotára is, ami nagyon megnehezíti az egységes dokumentációs feldolgozást. Az ICSU nemzetközi tanácsának (international council, conseil international, mezsdunarodnüj szovet)nevezi önmagát, s nemzetközi szövetségnek (international union, union international, mezsdunarodüj szojuz)> nevezi az egyes tudományokat képviselő tagszervezeteit. Amennyiben ezek több tudományágat vagy kutatási irányzatot foglalnak \ magukban,akkor ezeket nemzetközi társaságnak (international association,association internationale, mezsdunarodnaja asszociacija) szokta elkeresztelni a megfelelő nemzetközi tudományos szövetség. Például az ICSU-nak,mint nemzetközi természettudományos tanács nak, tagja a nemzetközi geodéziai és geofizikai szövetség, s ennek tagja a nemzetközi meteorológiai társaság. Ez világos hierarchikus viszony. Ámde a legtöbb tudományterületen az eféle rendezettségnek nyoma nincs - tökéletesen szeszélyes dolog az, hogy mennyire átfogó szervezetek nevezik magukat tanácsoknak, szövetségeknek, egyesüléseknek, továbbá federációknak, netán kongresszusoknak vagy konferenciáknak. Az ICSU körén kivül tehát egyelőre s e mmit sem mond az, hogy valamely nemzetközi szervezetnek mi a neve - kongresszusnak hivnak például egészen szabályos szövetségeket is! Mondanunk sem kell, hogy a magyar nomenklatúra is teljesen tisztázatlan ebben a tekintetben.Mi dokumentációnkban valamelyes egységesítésre törekedtünk - nagyjából a Szpravocsnik orosznyelvü egységesítési kísérletének mintájára -, de a történetileg kialakult helyzetben teljes logikai következetességü nómenklatúra alkalmazása egyelőre lehetetlen. A tudományterületeknek a nemzetközi tudományos tanácsok közötti felosztásában jelenleg a következő elv érvényesül: I. a külön minősítő jelző nélküli "tudomány" (science) nagyjából az alapvető matematikai, fizikai, kémiai, valamint geo-, asztro- ill. kozmo-, s végül bio-tudományokat öleli fel; II. az "orvosi tudományok" (médical sciences) köre nagyjából megfelel annak, amit mi is orvostudománynak nevezünk, bár a határ az I. alatti bio-tudományok felé természetesen nem éles; III. a '4echnikal ill. mérnöki tudományok" (engineering sciences, techniques) köre nagyjából a mi műszaki tudományainknak felel meg; IV. a társadalmi ill. szociális tudományok" (social sciences) körébe nagyjából azok a társadalomtudományok tartoznak, amelyek közvetlenül a jelenlegi társadalom problémáihoz kapcsolódnak, mint pl. a jog- és a közgazdaságtudomány, a szociológia stb.; +/ Szpravocsnik, 899-980. p. -ASzpravocsnik e több mint 80 oldal terjedelmű mutatórendszerének tanulmányozása rendkivül érdekes betekintést nyújt a nemzetközi tudományos szervezetek elnevezéseinek fordításával és rendszerbefoglalásával kapcsolatos problémákba. 90