Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

V. a "humántudományok (ill.tanulmányok)"vagy sokszor csak "kulturális tevékenységek" (humanistic studies, humanities, sciences humanies, activités culturelles) körébe nagyjából a történeti társadalmak problémáihoz kapcsolódó, valamint nyelvi, irodalmi, művészeti tudományok tartoznak. Talán mondanunk sem kell, hogy ez nem éppen elméletileg megalapozott felosztás, s történelmi materialista alapon semmiképen sem tagadhatnék meg pl. a jog-vagy a közgazdaságtudománytól a történetiséget, s nem is mondanók azt, hogy a történeti tudományok nem kapcsolódnak a jelenlegi társadalom problémáihoz. Számos kifogás emelhető egyébként nemcsak a fenti IV.-V., hanem I-III. kategóriákkal szemben. Az is bizonyos, hogy a filozófiát, a tudománytörténetet, az etnológiát stb. nehéz elhelyezni ebben a felosztásban. Viszont de facto ezen vagy valami ilyesféle felosztás alapján alakult ki a nemzetközi tudományos tanácsok jelenlegi hatóköre. S ha tisztán tudományszervezési ill. kutatásszervezési szempontból nézzük a dolgokat, akkor a mai viszonyok között kétségkívül van olyan hozzávetőleges ismérv, amivel az "alapvető" természettudományos kutatási ágak különválaszthatók az olyan közvetlenebbül alkalmazott természettudományos kutatási ágaktól, mint amilyeneket az orvosi és műszaki tudományok képviselnek, mint ahogy kétségtelen, hogy tudományszervezési ill. kutatásszervezési szempontból a jogtudomány, a közgazdaságtudomány vagy a szociológia igényei hasonlóbbak egymáshoz, mint a klasszika-filológia, az irodalomtörténet, a művészettörténet stb. igényeihez. Mindenesetre a fenti I-V. felosztás felel meg a nemzetközi tudományos tanácsok jelenlegi rendszerének, s igy ebben a sorrendben foglalkozunk az egyes tanácsokkal. I. A TUDOMÁNYOS SZÖVETSÉGEK NEMZETKÖZI TANÁCSA (ICSU) A TUDOMÁNYOS SZÖVETSÉGEK NEMZETKÖZI TANÁCSA (International Council of Scientific Unions, Conseil international des unions scientifiques, Mezsdunarodnüj szövet naucsnüh szojuzov - ICSU, ritkán: CIUS, MSZNSZ) - mint már elmondottuk - 1931 óta áll fenn ezen a néven, s jelenlegi feladatköre az UNESCO-val 1946-ban kötött megállapodás óta alakult ki. Nem-kormányzati jellegű, világszervezeti szintű természettudományos csúcsszervezet. Székhelye eddig Hága volt, de Rómába való áthelyezése folyamatban van. Az ICSU legfelsőbb szerve a háromévenként összeülő köfcgyülés (General Assemly, Assemblée générale, General»naja asszembleja), amelyen minden tagország (nemzeti tag) 1 szavazattal rendelkezik, mig a tagszövetségeknek (tudományos tagoknak) ^gyenként 2-3 szavazatuk van aszerint hogy általános vagy speciális jellegüek-e,azaz több tudományt,tudományágat, kutatási irányzatot stb. egyesitenek-e, vagy csak egy-kettőt. Az ICSU közgyűlései közti időben un. végrehajtóbizottság (

Executive Comittee, Comité exécutif, Iszpolnitel'nij komitet) határoz a szervezet legfontosabb ügyeiben, amely az un. iroda (Bureau, Bjuro) tagjaiból és minden általános jellegű tagszövetség 2-2, ill. minden speciális jellegű tagszövetség l-l képviselőjéből tevődik öszsze. A folyamatos ügyintézés az irodára hárul, amelynek tagjai az ICSU elnöke, két alelnöke, előző elnöke, kincstárosa, főtitkára és két közgyülésileg megválasztott iroda-tagja. Az iroda alá viszonylag kis személyzetű hivatal tartozik, amelyet a főtitkár vezet.

4/ +/ Ezt és a továbbiakat illetően lásd: The year-book of the International Council of Scientific Unions - 1961. (A Tudományos SzövetségekNemzetközi Tanácsának évkönyve - 1961.)'

s Gravenhagen, 1961. ICSU. 110 p. MTA An international council of sciences. (Egy nemzetközi tudományos tanács.) = Endeavour (London), 1961. okt. 175-176. p. The Ninth General Assembly of ICSU, id. kiad.'. PETERS, Rudolph: L'ICSU: un instrument de coopération scientifique. (Az ICSU, a tudományos együttműködés eszköze.) = Chronique de l'UNESCO (Paris), 1962.márc. 91-96.p. 91