Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

központjának Hágából Rómába való áthelyezését azzal az indoklással,hogy "ez különösen kedvező földrajzi elhelyezkedést biztosit, mivel Róma a Kelet és a Nyugat közti fő légi utvonalakon fekszik, s különösen közel van Délpyugat-Ázsia és Észak-Afrika rohamosan fejlődő területeihez. Ezek - akárhogy is nézzük - az idők jelei... Egyébként a nemzetközi tudományos szervezetek hálózatának kiépülése során meglepően későn merült fel nagyobb tudománycsoportokat átfogó vagy éppenséggel öss ztudományos nemzetközi szervezetek létesítésének gondolata. Az első ilyen szervezet az Akadémiák Nemzetközi Egyes ülése (Association internationale des Académies) volt, amelyet 1889-ben alapítottak meg, de nevével ellentétben lényegileg tisztán "szellem- és államtudományi" térre korlátozta működését, azaz csak a nemzeti akadémiák és egyetemek nyelvi, irodalmi, történeti, jogi stb. osztályainak ill. fakultásainak együttműködését igyekezett előmozdítani. Ennek helyébe került 1919-ben a ma is működő, ugyancsak tisztán társadalomtudományi jellegű Nemzetközi Akadémiai Szövetség (Union académique internationale), amelyről még részletesebb adatokat is fogunk közölni. Nem éppen kedvező politikai előjelek mellett zajlott le, de végeredményben döntő fordulatot hozott az első nagy nemzetközi természettudományos csúcsszervezet, a Nemzetközi Kutatótanács (International Research Council) megalakítása. Ezt 1919 juliusában alapították meg az első világháború "szövetséges és társult hatalmainak", vagyis az entente-hatalmaknak tudományos akadémiái és más tudóstársaságai, mégpedig a megfelelő kormányszervek hathatós közreműködésével.A politikai konstrukció abszurd volt: a legyőzött központi hatalmak tudományos intézményeit eleve kizárták a tagságból. Ezzel szemben igen értékesnek bizonyult a szer vezeti konstrukció, amely azon az akkor még teljesen újszerű elgondoláson alapult, hogy egy nemzetközi tudományos csúcsszervezetnek kettős tagsággal kell rendelkeznie, hogy megfelelően be tudja tölteni szerepét a kutatások koordinálása és más átfogó tudományszervezési feladatok megoldása terén. Nevezetesen: egyrészt kell, hogy "tudományos tagokként" egyesítse az összes érintett tudományszakok nemzeti és nemzetközi szakegyesületeit, szakintézményeit magába foglaló nemzetközi tudományos szövetségeket, másrészt "nemzeti tagokként" egyesítse az összes érintett országok magas szintű nemzeti tudományos irányítótestületeit (pl. akadémiáit), amelyeknek tekintélyére, támogatására, kormányzati kapcsolataira stb. szükség van ahhoz, hogy a csúcsszervezet által kitűzött tudományos célok az egyes országokban egyáltalán megvalósíthatók legyenek. Kormányközi szervezetekben a határozatoknak a tagországokban való végrehajthatóságát az biztosítja, hogy a határozatot hozó tagok a végrehajtóhatalom birtokosai (kormányok, állami hatóságok stb.). Nem-kormányzati jellegű nemzetkőzi szervezetekben - ha operativan kívánnak működni és tagjaik nem rendelkeznek már eleve a határozatok országonkénti végrehajtásához szükséges eszközökkel és felhatalmazásokkal - valamiként biztosítani kell a határozatok végrehajthatóságát. S mivel nagyarányú, nagy eszközöket igénylő nemzetközi kutatóvállalkozásokhoz sem a különféle nemzetközi tudományos szakegyesületekés szakintézmények, sem azoknak az egyes országokban szétszórt egyéni vagy kollektiv tagsági köre általában nem rendelkezik kellő eszközökkelés felhatalmazásokkal,tehát logikus és igen szerencsésnek bizonyult elgondolás volt a nagy nemzeti tudományos irányító-testületeket is bevonni a nagy nemzetközi szakszövetségek mellett a tagságba. Ma már egészen kézenfekvőnek tűnik ez a konstrukció, amikor előttünk van többek között a rádióállomások, földmágnességi és meteorológiai obszervatóriumok, kutatóhajók és repülőgépek százait-ezreit mozgósitó Nemzetközi Geofizikai Év példája. Az NGE-t a felső szintű, teljes állami támogatást élvező - sok tekintetbenhallgatólagosan vagy kimondottan hatósági jogokkal felruházott - országonkénti tudományos vezető tes( +/ The Ninth General Assembly of ICSU.(Az ICSU IX. közgyűlése.)-ICSU Review (Amsterdam), 1962. jan. 19-29. p. 76