Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

A második világháború a Pavlov által előrelátott következményekkel járt a nemzetközi tudományos életre, s utána is még hosszú évekig tartott, amig lassan normalizálódott a helyzet. Topcsijev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke a Bulletin of the Atocnic Scientists számára irott és általunk korábban más vonatkozásban már hivatkozott cikkében 1962 januárjában a következőket irja: "Nem állhatok ellent annak a kísértésnek, hogy néhány szót ne szóljak itt a Szovjetunió Tudományos Akadémiája nemzetközi kapcsolatainak fejlődéséről. 1953-ban Akadémiánk 4 nemzetközi tudományos testület tagja volt. 1954-ben már 10 ilyen szervezet tagjai között szerepelt, s tagságainak száma 1955-ben 18-ra, 1956-ban 42-re, 1957-ben 61-re, 1958-ban 72-re, 1959-ben 82-re, 1960-ban 89-re emelkedett. 1961-ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiája 90 nemzetközi tudományos szervezetben vett részt - 22-szer több ilyen nemzetközi testület tagja volt, mint 8 évvel azelőtt. Akadémiánknak több mint 400 tudósa szerepel különböző nemzetközi tudományos bizottságok és cso portok tagjaként. Évről-évre sok tudósunk tesz külföldi utazást, s az utazók száma gyorsan növekszik, mult évben 2500 tudósunk járt külföldön... Nagyon örülünk annak is, hogy országunk gyakran nemzetközi tudományos találkozók színhelye. Példaként említhetem a Csillagászati Szövetségek Nemzetközi Kongresszusát, amit 1958-ban tartottak a Szovjetunióban; 1960-ban a Nemzetközi Önműködő Szabályozási Kongresszus és a Nemzetközi Orientálista Kongresszus, 1961-ben az V. Nemzetközi Biokémiai Kongresszus szintén szovjet földön ült össze. A szovjet tudósok aktivan résztvettek a Nemzetközi Geofizikai év munkálataiban, s máris készülnek a Nyugodt Nap Nemzetközi Évében való részvételre."^Ehhez hozzátehetjük, hogy mindazon nemzetközi szervezetek száma, amelyekben a Szovjetunió 1960-ban kollektiv vagy egyéni tagság utján résztvett, 229-et tett ki, vagyis a Szovjetunió nemzetközi szervezeti kapcsolatainak több mint egyharmada tudományos szervezetekhez fűződik, A szocialista világrendszer kiépülése a második világháború után természetesen alapvetően megváltoztatta az egész nemzetközi tudományszervezés helyzetét. Ennek számos részletével a nagy, világszervezeti szintű kormányközi és nem-kormányzati tudományszervező központok tárgyalásánál fogunk találkozni, amelyeknek keretében - mint mondottuk - igen komoly és sokban máris sikeres harc folyik egyrészt a diszkriminációk ellen, másrészt magáért a békéért, a tudomány eredményeinek a béke és a haladás céljaira való felhasználásáért, a fejlődésükben történeti okokból hátramaradt népek tudományos megsegítéséért és a tudományos együttműködés világméretű fejlesztéséért. Egyébként a szocialista tábor legtöbb országa a Szovjetunióhoz hasonlóan 1953 óta rohamosan fejleszti nemzetközi tudományos kapcsolatait. Viszont különösen a Kínai Népköztársaság és az NDK esetében az ENSZ körébe tartozó szervezetek még le nem küzdött diszkriminatív politikája erősen akadályozza a n e m - к о r m á ny z at i szervezetekben is a nemzetközi együttműködés magától értetődő alapelvének, a nemzetek egyenjogúságának érvényesülését. Az ENSZ politikája részben közvetlenül hat ki a tudományos NGO-k, tehát a nemzetközi tudományszervezés feladatait végrehajtó nem-kormányzati szervezetek munkájára, mert ezeknek rendszere - mint látni fogjuk - végső soron az ENSZ-hez és szakosított szervezeteihez kapcsolódik; közvetve pedig egyszerűen azáltal hat ki az ENSZ-politika, hogy számos tudományos NGO-ban ugyanaz a szavazógép működik, mint magában az ENSZ-ben, bár számos jel mutatja, e szavazógép működésének napjai itt is, ott is meg vannak számlálva. A legjelentékenyebb tudományos NGO, a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa, 1961 szeptemberi közgyűlésén, amelyről még részletesebben is fogunk szólani, nem tagadhatta már meg a berlini Német Tudományos Akadémiának a tagok sorába való felvételét (az NSZK megfelelő képviselete már hosszú évek óta tagja a szervezetnek!),továbbá - valósággal precedenst teremtve a tudományos NGO-k körében - együtt és egyszerre vette fel az észak- és délkoreai (phenjani ill. szöuli) tudományos akadémiát. Ugyanez a közgyűlés határozta el a nagy nemzetközi tudományos szervezet +/ TOPCSLTEV: i.m., 17.p. ++/ Szpravocsnik, 899-904. p. 75