Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

borii alkalmából: a háború alatt kimúlt nemzetközi tudományos szervezetek helyébe 1948-tól 1954-ig 35 ujat alapítottak. A kulminációs pont ebben az időszakban lehetett, amikor a természettudományos és technikai jellegű nemzetközi tudományos szervezetek száma (az orvostudományt és az agrártudományokat nem számítva) talán a 150-et is meghaladta. Ez a szám viszont ma már lassan csökkenőben van. A nemzetközi tudományos együttműködés rendeződésével, a világszervezeti szintű ellenőrzés és koordináció kialakulásával ugyanis mindinkább fény derült arra, hogy rengeteg felesleges parallelizmus és partikularizmus nyilvánul meg a legkülönbözőbb tipusú nemzetközi tudományos organizációk ilyen elburjánzásában. Az UNESCO-nak kétségtelen érdemei vannak abban, hogy számtalan egyeztető tárgyalás és megfelelő szubvenciós politika révén legalább természettudományos téren lényegesen egyszerűsítette és racionalizálta az utóbbi tiz év során a nemzetközi apparátust, amiben ismét nagy része van a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa közreműködésének. Nehezebb a helyzet ott, ahol - mint épp a műszaki tudományok terén - a közvetlen ipari érdekek, helyesebben kapitalista érdekek közvetlenebbül érvényesülnek a nemzetközi tudományszervezésben. Még nehezebb ott, ahol a legutóbbi időkig a feudális ültetvényesi és más hasonló érdekek akadályozták az előrehaladást; az agrártudományok alkotják az egyedüli olyan tudománycsoportot, amely semmi néven nevezendő nemzetközi csúcsszervezettel nem rendelkezik. Az UNESCO hatóköre egyébként csak közvetve terjed ki a műszaki és agrártudományok, valamint az orvostudomány körére. Az orvostudományt illetően sem a múltról, sei» a jelenről nem áll rendelkezésre a nemzetközi tudományos szervezetek semmiféle megbizható statisztikája. Az orvosoknak ugyan évszázadok óta megvannak a maguk jólmüködő szervezetei, s Hippokratés vagy legalábbis Galenus kora óta bizonyos értelemben nemzetközi szervezettel is rendelkeznek, viszont mind a mai napig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, hogy mely orvosi szervezetek tekintendők foglalkozási ill. hivatási érdekképviseleteknek, s melyek a szó szoros értelmében tudományos jellegűek. A nemzetközi szervezetek legnagyobb,az ENSZ-tői és a NATO-tól a Nemzetközi Kenu-Szövetségig és a Rózsakeresztesek Rendjéig terjedő nyilvántartásában az egészségügyi és orvosi szervezetek minden rendű és rangú nemzetközi szervezeteknek közel 10 %-át teszik ki. Biztos csak annyi, hogy az Orvostudományok Nemzetközi Szervezeteinek Tanácsában, amely a valóban tudományos célú nemzetközi orvosi szervezeteket hivatott világszervezeti szinten képviselni, közel 60 globális igényű nemzetközi orvostudományi szervezet egyesül. Ami végül a társadalomtudományokat illeti, ezeknek a területén ugyan kialakult jónéhány általánosan elismert, nagytekintélyű, sőt részben igen nagymultú szervezet, s a "humán" (történeti, nyelvészeti, művészeti stb.) tudományoknak és a "szociál"társadalmi-gazdasági,jogi stb.) tudományoknak - igy különválasztva - van is elismert, bár egyelőre igen szűk hatókörű nemzetközi csúcsszervezetük. A valóban számottevő nemzetközi társadalomtudományi szervezetek száma nem túl nagy, aligha több, mint néhány tucat, s számuk nem is szaporodik nagyon gyorsan, aminek az a magyarázata, hogy a széleskörűen szervezett, kollektiv kutatómunka társadalomtudományi területen ma még sokkal ritkább, mint a természettudományok vagy a műszaki tudományok területén, továbbá a kutatási témák sokkal gyakrabban nemzetileg körülhatároltak, végül pedig itt gátolják legjobban a nemzetközi együttműködést politikai és ideológiai határfalak. A nemzetközi társadalomtudományi szervezetekrőltörténeti vagy aktuális statisztikai kimutatást késziteni alig lehet.Az imént néhány tucatra tettük a jelenlegi valóban számottevő nemzetközi társadalomtudományi szervezetek számát. De csak egészen keveset kell változtatni a mércén, s számuk mindjárt kétszeresre-háromszorosra szökik. Az igazság az, hogy a polgári tudomány világában gyakran egyszerűen nem lehet határt vonni a filozófia, a pedagógia, a szociológia, a politikai, gazdasági, jogi, történeti, művészeti tudományok tényleges tudományos képviseletei és a megfelelő tisztán ideolgisztikus vagy propagandisztikus funkciót betöltő szervezetek között. A tudományos szocializmus világában viszont a társadalomtudományok tudományos és ideológiai funkciója nem kettő, hanem egy, mert maga az ideológia már eleve tudományos igényű. Gyakorlatilag egyszerűen az a helyzet, hogy a nemzetközi szervezetek nyilvántartásaiban a legkülönfélébb világnézeti, politikai, jogi, gaz72