Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

dasági, nevelésügyi stb. célú és elnevezésükben tudományos egyesülések szerepelnek, amelyekről semmiféle nyilvántartott ismérv alapján nem lehet megállapítani, hogy mennyi joggal nevezik magukat tudományosaknak. Egyébként a legtöbb nemzetközi tudománystatisztikában és számos mai világszervezeti szintű tudományos csucsszervezetnomenklatúrájában a "tudomány" (science) kategória nem terjed ki a társadalomtudományokra, hanem ezek "humanities", "social sciences" és más hasonló cimszó alatt külön szerepelnek, vagy egyáltalán kimaradnak a kimutatásból. (Ennek részben - de csak részben - objektív tudományszervezési okai is vannak, mert a társadalomtudományi kutatások tervezési és organizációs követelményei általában igen eltérnek a többi tudományokétól, s a társadalmi és gazdasági gyakorlattal való kapcsolatuk is lényegesen más. ) A NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KUTATÁSI KOORDINÁCIÓ JELENLEGI SZERVEZETI ALAPJAI Will Grosse hangyaszorgalommal összehordott, de az anyag természeténél fogva fenntartásokkal kezelendő - bár nagyságrendileg nyilván helyes - statisztikája szerint 1849-től 1956-ig összesen 186 kormányközi és 1742 nem-kormányzati jellegű nemzetközi szervezetet alapítottak. Ezek közül 1906-ban még 149 kormányközi és 1703 nem-kormányzati jellegű nemzetközi szervezet állott fenn, közte 77 szűkebb értelemben vett természettudományi, 50müszaki tudományi, 104 orvostudományi és 15 agrártudományi. Ez összesen 246, viszont hiányzanak az összesítésből a társadalomtudományi szervezetek, amelyeket még Grosse sem tud összeszámlálni. Az agrártudományi szervezetek száma Grossenál azért olyan feltűnően alacsony, mert ezeknek jelentős része a természettudományi (bibliológiai, különösen botanikai és zoológiai) vagy orvostudományi (közegészségügyi, táplálkozástani, egyetemes fiziológiai stb.) szervezetek között szerepel a különböző nyilvántartásokban. Ha elfogadjuk Grosse 250 körüli számadatát és a fentebb elmondottak értelmében valamiféle józan mércét alkalmazunk a társadalomtudományi szervezetek megítélésében, akkor azt a sokféle kimutatással alátámasztható becslést nyerjük, hogy az ö s s z e s manapság valamennyire elismert nemzetközi tudományos szervezetek száma 300 és 4 00 között mozog, ami a különböző nyilvántartásokban szereplő nemzetközi szervezetek összállagának kb. 1/4-e. Ha ebből a 300-400 közötti tételből levonjuk az egészen speciális felsőoktatásügyi, könyv- és levéltárügyi, dokumentációs, muzeumi stb. szervezeteket, valamint a jellegzetesen limitált vagy szűkebb értelemben regionális (pl. nem "európai", hanem - mondjuk - kifejezetten skandináv vagy földközi-tengeri organizációkat), akkor mintegy 100150 vagy talán valamivel kevesebb olyan nemzetközi tudományos szervezet marad, amely többé-kevésbé átfogó - bár persze túlnyomórészt egy-egy tudományszakra vagy kutatási ágra összpontosított - nemzetközi tudományos együttműködés és kutatási koordináció mai szervezeti bázisának tekinthető. Minden ilyen számadat azonban természetesen azzal a fenntartással kezelendő, hogy sem a "szervezet", sem a "tudományos szervezet", sem a "nemzetközi tudományos szervezet" fogalmának nincs bevett, szabatos meghatározása, s egészen nagyfontosságú szervezetek esetében sokszor probléma, hogy mi legyen a számolási egység. Például épp a döntő szerepet játszó nemzetközi tudományos tanácsoknak és szövetségeknek egy-egy bizottsága vagy albizottsága de facto önálló és igen nagy hatáskörű szervezetet alkothat, amint azt a SCAR esetében láttuk. +/ A dokumentációnkban foglalt szervezeti, statisztikai, történeti stb. adatok közhasznú enciklopédikus müvekben, a már korábban hivatkozott Szpravocsnik-on és egyéb, külön idézett forrásokon kivül a következő adatös

szeállitások felhasználásából ill. kiértékeléséből származnak: 1/ Annuaire des organisations internationales. (A nemzetközi szervezetek évkönyve.) 1960-61. 8. ed. Bruxelles, 1961. Union des Associations Internationales

. 444 p. MTA Az "Annuaire" - ilyen néven hivatkozunk rá a továbbiakban - az ENSZ félhivatalos támogatásával jelenik meg, átlag két évenként, francia ill. angol nyelven. Mindennemű tudományos szervezetről tájékoztat, cimtár szerűen, formailag jól rendszerezett összeállításban, kritika nélkül - mindigaz. 73