Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

Ez a kiváló szovjet szakértők által szerkesztett mii mindjárt előszavában kifejti, hogy miért tartja szükségesnek az un. "kormányközi" szervezeteket az államközi szervezetek (mezsgoszudarsztvennüe organizacii) cimszava alatt rendszerezni.A helyzet ugyanis az,hogy ezek szabatos jogi meghatározás szerint csak bizonyos esetekben kormányköziek (mezspravitel* sztvennüe) - ti. ha ténylegesen kormányszervek képviselik bennük az egyes államokat -, egyébként pedig hi v a t a 1 - ill. hat ós á g к ö zi e к ( mezsduvedomsztvennüe).De nemcsak a nomenklatúrával van baj,hanem a felosztási elvvel is. így például gazdasági vonatkozásban a kormányközi és nem-kormányzati szervezetek szokványos elhatárolása feltételezi azt,hogy a nagy gazdasági vállalkozások vezetői vagy birtokosai magántőkések, mert a különböző termelési ágak vállalkozóinak, munkáltatóinak nemzetközi szervezeteit az ENSZ körébe tartozó intézmények általában nem-kormányzati szervezetek között tartják nyilván. Márpedig a szocialista államokban a munkáltató, a vállalkozó (predprinimateDmaga az állam, s ha a szocialista államok képviselői - például éppen kormányszervei - részt vesznek a különféle nemzetközi"vállalkozói" szervezetekben, amelyek gyakran nagy termelési ágak világgazdasági fontosságú ügyeit intézik, akkor ezek már nem nevezhetők minden további nélkül nem-kormányzatiaknak, s nem is különithetők el egyszerűen a többi államközi szervezettől. Egyébként az imperialista államszervezetnek a monopolkapitalizmussal való összefonódása révén sokszor a túloldalon is de facto állami megbízottak ülnek szemben a szocialista államok képviselői ve l.^Mivel pedig éppen a legfejlettebb monopolkapitalista országokban ma mindinkább állami kézben összpontosul a tudományszervezés, tehát például az olyan világszervezeti szintű,de elvben nem-kormányzati szervezetek, mint a Tudományos Szövetségek Nemzetkőzi Tanácsa (ICSU) gyakorlatilag államközi, illetve a bevezetett nomenklatúra szerint "kormányközi" szervezetek módjára működnek, s feladatkörük sem különbözik lényegesen számos már eleve "kormányközinek" minősített konzultatív vagy adminisztratív jellegű tudományos szervezettől. Amint látni fogjuk ez a"de facto államközi" jelleg mindinkább kifejezésre jut az ilyen átfogó feladatkörű nem-kormányzati szervezetek egész szerkezeti felépítésévé • ++/ ben is. Hogy ez a fejlődés hova vezet és világszervezeti szinten mennyire elmosódóban van a kormányközi éa nem-kormányzati szervezetek határvonala, az épp az elmúlt évben mutatkozott meg az Antarktiszi Szerződés (Traité de l'Antarctique) szép és sok tekintetben reménytkeltő példáján. A Nemzetközi Geofzikai Év antarktiszi kutatómunkái olyan sikereseknek bizonyultak, hogy a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa, a természettudományok globális kutatóvállalkozásainak legfőbb, de "nem-kormányzati" jellegű gazdája elhatározta egy külön intézőbizottság létrehozását az antarktiszi kutatásokfolytatására.Így jött létre a SCAR (Special Commitee on Antarctic Research,

Comité Spécial des Recherches Antarctiques), vagyis az Antarktiszi Kutatások Különleges Bizottsága, amely éveken át kiváló tevékenységet fejtett ki a déli sarkvidéken működő összes kutatóexpedíciók és kutatóállomásokmunkájának összehangolásában. (12 állam, köztük a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagybritannia, Franciaország - tehát az összes "atomhatalmak" -, azután Norvégia, Ujzéland, Chile, Argentína stb. tudósai vettek részt ebben a munkában.) S ennek a nem-kormányzati jellegű tudományos szervezetnek a kezdeményezése nyomán irta alá 1961-ben 12 kormány, köztük valamennyi atomhatalom kormánya azt a rendkívül jelentős nemzetközi szerződést, amelyben először is kötelezettséget vállalt arra, hogy az ilyen célra különben igen"aikalmas"déli-sarki övezetben semmiféle atomrobbantást nem hajt végre, semmiféle katonai célú kutató-vagy egyéb tevékenységet nem folytat, minden kutatási eredményét és információját kicseréli egymással, sőt ennek céljából bevezeti a kutatóexpedíciók és kutatóállomások, közti megfigyelő-cserét, végül pedig semmiféle módosítást nem hajt végre a terület politikai "status quo"-ján, amely az egész +/ Szpravocsnik^ 15.p. ++/ A Nemzetközi Társaságok Szövetsége (Union of International Associations, Union des Associations Internationales - UlA,UAI)folyóirata, az International Associations - Associations Internationales(Bruxelles), nemrégiben egész különszámot szentelt a nem-kormányzati szervezetek jogi definíciója problémájának és bibliográfiát is közöl az ezzel foglalkozó címekről (1962. 3. no.) 69