Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

és ráadásul a szervezet életén belül a tisztségek megoszlásánál, a nyújtott szolgáltatások területi elosztásásánál stb. Köztudomásu, hogy olyan hatalmas kulturállamok. mint a Német Demokratikus Köztársaság vagy a Kinai Népköztársaság, nemcsak az ENSZ körébe tartozó, hanem a teljesen "független" és állítólag "tisztán" tudományos célokat szolgáló nemzetközi szervezetek egész sorában nincsenek képviselve, sok vonatkozásban igen lassan halad előre a gyarmati sorból felszabadult országoknak a globális nemzetközi tudományos szervezetekbe való bekapcsolása is. A Szovjetunió és a szocialista tábor többi országainak képviselői nemcsak az ENSZ szervezeti körében, hanem majdnem valamennyi fontos nemzetközi tudományos tanácsban, szövetségben, egyesülésben éles harcot kénytelenek folytatni a tagfelvételi és egyéb diszkriminációk ellen. Ez a következetes és erélyes fellépés - mint látni fogjuk - sokhelyütt máris jelentős sikerekre vezetett, de azért még rendkívül sok tennivaló van hátra. A harc végső kimenetele azonban nem kétes, egyebek közt már csak azért sem, mert a Szovjetunió a tudományos kutatás számos területén ma már vezető szerepet tölt be és minden tudományterületre kiterjedő hatállyal korunk tudományának egyik vezető hatalma, úgyhogy a vele való kutatási együttműködés és tapasztalatcsere egyszerűen elemi érdeke mindazoknak, akik a tudományos fejlődéssel lépést kivannak tartani. De nemcsak politikai és ideológiai diszkrimációk korlátozzák az elvileg globális jellegű vagy igényű nemzetközi tudományos szervezetek tagsági körét, nemcsak ilyen lényegében önkényes beavatkozások révén mosódik el a határ a globális és a limitált ill. regionális szervezetek között, hanem egészen más okokból is. Mindenekelőtt vannak olyan betűszerinti értelemben vett globális tudományos feladatok, amelyeknek megoldásában ugyan az egész emberiség érdekelve van, de a megfelelő kutatásokat gyakorlatilag mégis csak bizonyos technikai és természeti feltételekkel rendelkező országok végezhetik. Az oceanográfiai kutatások és az Antarktisz-kutatás terén ma a különböző társadalmi rendszerű kis és nagy államok egész sorának mintaszerű nemzetközi tudományos együttműködését láthatjuk, de nem kétes, hogy például bizonyos tipusu mélytengeri kutatásokkal mindig csak tengermenti és tengerhajózó államok foglalkozhatnak számottevő mértékben, mert csak nekik lesz hozzá megfelelő kutatószemélyzetük és felszerelésük.Hasonló a helyzet a földtudományi kutatások szárrios más területén, mint egyébként a biológiai (pl. botanikai, zoológiai), sót az etnológiai kutatás számos ágában. S itt már nyilvánvalóan fokozatos átmenet adódik az olyan tipikusan limitált regionális jellegű nemzetközi tudományos szervezetek felé, mint amilyenek például bizonyos trópusi haszonnövények vagy erősen lokalizált előfordulású nyersanyagok problematikájával foglalkoznak. Erősen limitálják az elvileg globális nemzetközi tudományos szervezetek tagsági körét anyagi kérdések is. Ne csak arra gondoljunk, hogy bizonyos tipusu tudományos kutatásokat csupán igen nagy anyagi eszközökkel rendelkező és iparilag igen fejlett országok folytathatnak, aminek illusztrálására elég az aktiv űrkutatásra és az atomfizika bizonyos ágaira utalnunk. Sokkal kiterjedtebben és sokkal nagyobb súllyal esik latba az,hogya nemzetközi tudományos szervezetekben vagy éppenséggel nemzetközi kutatóvállalkozásokban való részvétel igen sok pénzbe kerül.a kisebb vagy szegényebb országoknak komoly gondot okozhat,hogy a nagyszámú nemzetközi szervezet közül melyikben és hányban vehet részt. Ennek illusztrálására megemlíthetjük, hogy noha az UNESCO 1958 évi párizsi közgyűlése a szervezet fenntartási költségeinek "csak" 0,40%-át rótta ki Magyarországra (a Szovjetunió 12,88 %-ot, az Ukrán SzSzK 1,7 %-ot, a Belorusz SzSzK 0,44 %-ot, Csehszlovákia (^88%-ot, Lengyelország 1,29 %-ot fedez), de mivel a világszervezet 1959-60-ra szóló kétéves költségelőirányzata közel 26 millió dollárt tett ki, tehát hazánk tagsági hozzájárulása csupán ebben az egyetlen szervezetben meghaladta az évi 50 000 dollárt.

+ ^Egészen szűk szakmai keretű, csak egy kis központi irodát fenntartó és időnként egy-egy konferenciát rendező vagy egy sokszorosított közlönyt megjelentető nemzetközi tudományos szervezetek is ritkán igényelnek 50-100 dollárnál kevesebb évi tagsági dijat - és az ilyen szervezetek száma légiói +•/ What is UNESCO? (Mi az UNESCO?). Paris, 1960. UNESCO. 9-10.p. MTA 66