Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

Utoljára hagytuk azt a tényezőt, amely a legerősebben limitálja még azoknak a nemzetközi tudományos szervezeteknek a tagságát ill. hatókörét is, amely viszonylag legtöbb joggal tekinthetők globálisaknak, világ­szervezeti szintűeknek. Az imperializmus, a gyarmatosítás, valamint a világ némely táján napjainkig fennma­radt feudális uralom vagy még ősibb elmaradottság következtében nagyon sok nép, nagyon sok éppen legújab­ban önálló államiságot nyert afrikai, délázsiai, óceániai nemzet, valamint jónéhány már hosszabb idő óta fenn­álló dél- és középamerikai ország gyakorlatilag semmiféle tudományos intézménnyel vagy szervezettel nem rendelkezik, nincsenek - vagy csak egészen minimális számban és egészen kevés tudományszakban vannak ­tudományos képzettségű szakemberek,s igy ezek a népek és államok egyelőre nem tudnak aktivan résztven­ni a nemzetközi tudományos együttműködésben.A világméretű tudományos együttműködésbe való bevonásuk, tudományos megsegítésük ma minden olyan nemzetközi intézmény vagy szervezet elsőrangú feladata, amely valamennyire igényt tart arra, hogy globálisnak tekintsék, s az utóbbi néhány évben, amióta a gyarma­ti rendszer végső felszámolása egyre rohamosabb méreteket ölt, valóban számottevő lépések történtek ebben az irányban világszervezeti szinten is, elsősorban az UNESCO részéről. +^De ez még csak a kezdet kezdete, s azt sem szabad elfelejteni, hogy egészen hasonló történeti okokból igen egyenlőtlen az általános tudományos fejlettség és különösen az egyes tudományágak fejlettsége az összes un. "kulturnemzetek" körében. Ilyen körülmények között egyáltalán nem csodálatos, hogy noha a földkerekség önálló államiságu te­rületeinek száma 110-120 között mozog, s a viszonylag legátfogóbb államközi szervezetek - az ENSZ, az UNESCO, az Egvetemes Posta-Egyesület, a Nemzetközi Távközlési Unió és a Meteorológiai Világszerve­zet - taglétszáma 1961-ben elérte vagy megközelítette a 100-at, csak igen-igen kevés "globális" nemzetközi tudományos szervezet dicsekedhetik azzal, hogy tagsági köre legalább 60 országra kiterjed, s igen tisztes tu­dományos "világszervezet" -nek számit a köztudatban nem is egy olyan organizáció, amelyben mindössze 25-30 ország tudósai ill. tudományos intézményei vesznek részt és egész kontinenseken vagy szubkontinenseken. - pél­dául Afrikában vagy Dél-Ázsiában - nincsenek is tagjai. Pillanatnyilag - de már csak pillanatnyilag: - az a hely­zet, hogy a "globális" jellegű nemzetközi tudományos szervezetek túlnyomó többségében a tagság tisztán vagy majdnem tisztán "fehérbőrű". Hogy ebben a tekintetben rohamos változások várhatók, sőt már folyamatban, is vannak azt nem kell külön hangsúlyoznunk. Mindenesetre azonban a most elmondottakat fenntartásként min­dig figyelembe kell venni, amikor - mint dokumentációnkban oly sokszor - "világszervezetekről", "világmé­ret ü"nemzetközi tudományos együttműködésről, "világszervezeti" szinten működő, "globális" jellegű tudomá­nyos organizációkról van szó. így ezzel a fenntartással - és ennek a fenntartásnak megfelelően némileg bi­zonytalan körülhatárolással - e szervezetek többé-kevésbé összefüggő ill. kialakulófélben lévő rendszere alkot­ja dokumentációnk központi témáját. Bizonyos szempontból a leglényegesebb megkülönböztetés, amit tudományos (vagy tetszőleges más jellegű) nemzetközi szervezetek esetében a mai gyakorlat szerint tenni szoktak, nemzetközi jogi meghatározá­sokon alapszik. Nevezetesen megkülönböztetnek: a/ kormányközi szervezeteket (inter-governmental organizations, organisations intergouver­nementales - IGO, OIG); b/ nem-kormányzati szervezeteket (non-governmental organizations, organisations non gouvernementales - NGO, ONG). +/ Lásd ehhez: Tájékoztató, 1-2. sz. 87.p.;3.sz. 71 -72.p.; 5.sz. 22-35.p. 69-70.p.; 5.sz. 20. р./ B.sz. 65. p. stb. 67

Next

/
Thumbnails
Contents