Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

A TUDOMÁNYOS SZEMÉLYZET ÉS A MÉRNÖKÖK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA NAGY-BRITANNIÁBAN 1956-1959 Az USA Központi tudományszervezésikormányszerve, az NSF, az USA szakképzett munkaerőforrásának számbavételével párhuzamosan számos vizsgálatot folytatott a tudományos és műszaki szakemberek külföldihelyzeténekfeltárásávalkapcsolatban. Különös részletességgel tárta fel az angliai állapotokat G. L. Payne, a kaliforniai Stanford University egyik tanára, az NSF megbizása alapján.Könyvében igen részletesen és alaposan elemzi a tudományos és műszaki munkaerők helyzetét, a foglalkoztatási viszonyokat, a létszám megoszlását és becslésszerü jövőbeli alakulását, az angol szokoktatási és felsőoktatási rendszert, a szakemberellátás gazdasági, politikai és szociális vonatkozásait. A tartalmas mü részletes ismertetése meghaladja kereteinket és csupán néhány lényegesebb adatát és megállapítását foglaljuk össze. Angliára minden más nyugati országnál sokkal jellemzőbb a természettudományi képzettségű szakemberek magas arányszáma a mérnökökhöz képest: 12. táblázat Term é s zettudom ány i szakemberek % Mérnökök % Nagy-Britannia 43 57 Kanada 39 61 Hollandia 36 64 Olaszország 35 65 USA 29 71 Norvégia 14 86 A szakembereknek ezen rendkivül jellemző megoszlásán belül, Nagy-Britannia minden más nyugati országnál erősebben dominál az alapkutatásokban foglalkoztatott tudományos dolgozók száma. A kedvező mennyiségi arányokat alátámasztja a tudományos dolgozók és a kutatás fejlett minőségi szinvonala is. Ez a körülmény szilárd alapot nyújthatna az angol ipar megalapozott nagyarányú fejlődésének. E kedvező helyzete lerontja az alaptudományokkal foglalkozó egyetemi intézetek és kutatók jelentős részének idegenkedése az alkalmazott kutatásoktól és a fejlesztési tevékenységbe való bekapcsolódástól. Nagy-Britanniában sokkal lazábbak az egyetemek és az ipar kapcsolatai, viszonylag sokkal korlátozottabb az egyetemi intézetekben végzett ipari kutatás, mint az USA-ban. Az egyetemek és a tudományos kutatás konzervatív álláspontja nem független az angol felsőoktatásnak rendkivül szövevényes, hagyományos megkötöttségekkel terhes szerkezetétől, amelyben az egyetemek korántsem játszanak olyan döntő szerepet a természettudományi és műszaki felsőfokú képzési terén, mintáz USA-ban. +/ PAYNE, G. L. : Britain'

s scientific and technological manpower. (Tudományos és technikai munkaerő Nagy-Britanniában. )Stanford(Calif. ) - London.1960. Stanford Univ. Press - Oxford Univ. Press.

ХШ, 466 p. ++/PAYNE, i.m. 32. p. MT

A +++/ PAYNE, i.m. V. és VI. fejezet, 151-242.

p.; Industry's universities |(Az ipar egyetemei. )=Economist(London), 1961. Dec. 2. 890-891.

p. 58