Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

Angliában, ahol a mérnöki szakma nem annyira egységes, mint az USA-ban, és ahol mélyebbek a kul­turális hagyományok gyökerei, nem került sor országos szinten társadalomtudományi tárgyú előadások beve­zetésére a műszaki szakemberek képzésében. Mindazonáltal jelentős előrehaladás mutatkozik Angliában is, különösen a műszaki főiskolákon. Érdekes, hogy Angliára inkább a fakultativ, szabadon választható előadások rendszere jellemző, több amerikai egyetemmel szemben, ahol az előirt társadalomtudományi és humanisztikus tantárgyak kötelezőek. Az USA-ban sem alakult ki egyöntetűen az egyetemeken a társadalomtudományi és humanisztikus kép­zés köre és mértéke. RendkivüL változatosak a gyakorlatban bevezetett megoldások. Az általánosan elterjedt rendszer szerint kötelező egy, vagy két, széles területet felölelő tanfolyam hallgatása, ehhez kapcsolódik a tetszés szerint választható előadások változatos köre. A zürichi ETH-n kialakult rendszer szerint + /a hallgatók szabadon választhatnak a meghirdetett tár­sadalomtudományi kollégiumok között, mindössze az kötelező, hogy legalább heti 1 órát hallgassanak vala­mely idevágó tantárgyból. A tantárgyak kiválasztásába elvből nem szól bele az egyetem és arra sem ösztönzi a hallgatókat, hogy minéL nagyobb óraszámban válasszanak társadalomtudományi tárgyakat. Az egyetem ál­láspontja szerint a választható tantárgyak széleskörű választékáról kell gondoskodni, a kötelező tantárgyak számának növelése és a teljességre való törekvés e tárgyak előadásában végzetes volna. Az előadott tantárgyak rendkivül változatosak. Néhány amerikai egyetemen bő tartalmú, átfogó is­mereteket nyújtó tárgyakat adnak elő, egyes egyetemeken kifejezetten humanisztikus, másokban pedig kizá­rólag társadalomtudományi tárgyú előadásokat hirdetnek meg. Vannak egyetemek, ahol egyetlen kötelező tan­tárggyal ki is merül a természettudományi és mérnökhallgatók társadalomtudományi és humanisztikus kép­zése, más helyeken pedig nagyon sok ilyen kiegészitő tárgy közül választhatnak. Egyes intézményekben az előadásokra, egyesekben viszont tanköri vitákra helyezik a fősúlyt. Van ahol összefogó jellegű tárggyal indit­ják az ezirányu képzést, majd a további félévek során szakositják a tárgyakat, másütt éppen forditva, szako­sított anyagokkal kezdik és összefoglaló tárggyal végzik ezt a képzést. A filozófia tanitásának nagyon lényeges szerepe van a természettudományi- és mérnökkari hallga­tók tudatának formálásában: ez nyújtja a legjobb biztosítékot a túlzott specializálódási szemlélet ellen és ez segitené elő az összes tantárgyak közös alapelveinek, kölcsönös kapcsolatainak megértését. Nagyon fontos a filozófia oktatásának módszere. Célszerű néhány alapvető kérdésnek kis csoportok­ban valómegvitatásából kiindulni, majd kiemelkedő filozófusok egyes részletmunkáit alaposabban megtárgyal­ni, nem pedig a filozófiatörténet teljes rendszerét előadni. Bármilyen filozófiai kollégiumnál többet nyújthat a hallgatóknak, ha a szaktárgyat előadó professzor beleszövi előadásaiba a szakkérdésekkel kapcsolatos filozó­fiai problémákat is. Eredményesnek bizonyult,esetenként, hogy két-három professzor bemutatta a hallgatóknak ugyanazon kérdésnek többféle oldalát; ezamódszer könnyebben felkelti a hallgatóság érdeklődését, mint egyet­len kimeritő előadássorozat. Nagyonajánlja Wildi a pszichológiának, sőt a pszichoanalitikának felvételét az egyetemi programba, megjegyezve, hogy Jung professzor, a pszichoanalízis egyik világhirü müvelője 1933-1942 között rendszere­sen tartott előadásokat az ETH-n. Az ETHtöbbmint egy évszázados tapasztalatai szerint eredményesnek bizonyult, hogy az alkotmány­tant és a politikai ismereteket történészek adják elő, különösen, ha képesek a történelemből leszűrhető tapasz­talatokat a jelenkori problémákkal összekapcsolni. +/ WILDI, i.m. 18-19. p. ++/ WILDI, i.m. 17. p.

Next

/
Thumbnails
Contents