Tudományszervezési Tájékoztató, 1962
1-2. szám - Szemle
Angliában, ahol a mérnöki szakma nem annyira egységes, mint az USA-ban, és ahol mélyebbek a kulturális hagyományok gyökerei, nem került sor országos szinten társadalomtudományi tárgyú előadások bevezetésére a műszaki szakemberek képzésében. Mindazonáltal jelentős előrehaladás mutatkozik Angliában is, különösen a műszaki főiskolákon. Érdekes, hogy Angliára inkább a fakultativ, szabadon választható előadások rendszere jellemző, több amerikai egyetemmel szemben, ahol az előirt társadalomtudományi és humanisztikus tantárgyak kötelezőek. Az USA-ban sem alakult ki egyöntetűen az egyetemeken a társadalomtudományi és humanisztikus képzés köre és mértéke. RendkivüL változatosak a gyakorlatban bevezetett megoldások. Az általánosan elterjedt rendszer szerint kötelező egy, vagy két, széles területet felölelő tanfolyam hallgatása, ehhez kapcsolódik a tetszés szerint választható előadások változatos köre. A zürichi ETH-n kialakult rendszer szerint + /a hallgatók szabadon választhatnak a meghirdetett társadalomtudományi kollégiumok között, mindössze az kötelező, hogy legalább heti 1 órát hallgassanak valamely idevágó tantárgyból. A tantárgyak kiválasztásába elvből nem szól bele az egyetem és arra sem ösztönzi a hallgatókat, hogy minéL nagyobb óraszámban válasszanak társadalomtudományi tárgyakat. Az egyetem álláspontja szerint a választható tantárgyak széleskörű választékáról kell gondoskodni, a kötelező tantárgyak számának növelése és a teljességre való törekvés e tárgyak előadásában végzetes volna. Az előadott tantárgyak rendkivül változatosak. Néhány amerikai egyetemen bő tartalmú, átfogó ismereteket nyújtó tárgyakat adnak elő, egyes egyetemeken kifejezetten humanisztikus, másokban pedig kizárólag társadalomtudományi tárgyú előadásokat hirdetnek meg. Vannak egyetemek, ahol egyetlen kötelező tantárggyal ki is merül a természettudományi és mérnökhallgatók társadalomtudományi és humanisztikus képzése, más helyeken pedig nagyon sok ilyen kiegészitő tárgy közül választhatnak. Egyes intézményekben az előadásokra, egyesekben viszont tanköri vitákra helyezik a fősúlyt. Van ahol összefogó jellegű tárggyal inditják az ezirányu képzést, majd a további félévek során szakositják a tárgyakat, másütt éppen forditva, szakosított anyagokkal kezdik és összefoglaló tárggyal végzik ezt a képzést. A filozófia tanitásának nagyon lényeges szerepe van a természettudományi- és mérnökkari hallgatók tudatának formálásában: ez nyújtja a legjobb biztosítékot a túlzott specializálódási szemlélet ellen és ez segitené elő az összes tantárgyak közös alapelveinek, kölcsönös kapcsolatainak megértését. Nagyon fontos a filozófia oktatásának módszere. Célszerű néhány alapvető kérdésnek kis csoportokban valómegvitatásából kiindulni, majd kiemelkedő filozófusok egyes részletmunkáit alaposabban megtárgyalni, nem pedig a filozófiatörténet teljes rendszerét előadni. Bármilyen filozófiai kollégiumnál többet nyújthat a hallgatóknak, ha a szaktárgyat előadó professzor beleszövi előadásaiba a szakkérdésekkel kapcsolatos filozófiai problémákat is. Eredményesnek bizonyult,esetenként, hogy két-három professzor bemutatta a hallgatóknak ugyanazon kérdésnek többféle oldalát; ezamódszer könnyebben felkelti a hallgatóság érdeklődését, mint egyetlen kimeritő előadássorozat. Nagyonajánlja Wildi a pszichológiának, sőt a pszichoanalitikának felvételét az egyetemi programba, megjegyezve, hogy Jung professzor, a pszichoanalízis egyik világhirü müvelője 1933-1942 között rendszeresen tartott előadásokat az ETH-n. Az ETHtöbbmint egy évszázados tapasztalatai szerint eredményesnek bizonyult, hogy az alkotmánytant és a politikai ismereteket történészek adják elő, különösen, ha képesek a történelemből leszűrhető tapasztalatokat a jelenkori problémákkal összekapcsolni. +/ WILDI, i.m. 18-19. p. ++/ WILDI, i.m. 17. p.
