Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

Vannak specialisták, akik egy szük tudományág, vagy technikai ág területén kiválóak, azonban nem értenek ahhoz, ami e tárgy határain kivül esik. Az ilyen betokosodott specialistákat általában pótolhatatlannak tartják; azonban, a technika rohamos fejlődése következtében, az ilyen "szakbarbár" hamarosan teljesen használhatatlanná válik. Ismereteik korlátozottsága következtében sem önálló, sem kutatási vagy fejlesztési kollektívában való munkára nem alkalmas. A következő csoport a kiegyensúlyozott érdeklődésű specialisták tábora. Lényegében a legtöbb jó szakember ebbe a táborba tartozik, hiszen ma már nem lehet alkotó munkát végezni egy meghatározott területenmegszerzett elmélyült szaktudás nélkül. A specialistának azonban ismernie és értenie kell ahhoz, hogy saját szakterülete miként illeszkedik be a tudományok összességébe, és lépést kell tartania a fejlődéssel. Az ilyenfajta specializálódás nem veszélyezteti a tudományt, azonban nem is pótolhatja a tudományos szintézist, amelyre rendszerint kívülállóknak kell vállalkozniok. A specialisták harmadik tipusa az a tudós vagy feltaláló, alü sajátos problémakörével és módszereivel uj irányt szab szakterülete fejlődésének. Amilyen mértékben a mérnökképzés a szakosítástól a természettudományi alapelvek és elsősorban a matematika elmélyítése felé tolódik, olyan mértékben növekszik az igény az oktatásnak humanisztikus és társadalomtudományi tárgyakkal való kiegészítésére.

4^ Ezta szükségletet elvben általában mindenhol elismerik, azonban felmerül a kérdés, hogy a szükségszerűen korlátozott képzési időtartamba beiktatott tárgyak nem mennek-e a természettudományi és technikai képzés rovására. A tanulmányi idő meghosszabbításának ellentmond az egyetemi tanulmányok befejezése után megszerezhető szakosított képzés. Felvetődött az egyetemi tanév meghosszabbításának lehetősége is. Ezzel kapcsolatban azonban nehézségek mutatkoznak, mert a tanév meghosszabbítása megnehezítené a hallgatóknak az iparban való gyakorlati tapasztalatszerzését. A TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MÉRNÖKI FAKULTÁSOK HALLGATÓINAK TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÉPZÉSE Az ipari termelés és a tudományos kutatás méreteinek és jelntőségének hatalmas arányú megnövekedésével egyre inkább előtérbe kerül az a probléma, hogy a mérnök-, vegyész-, fizikus stb. hallgatókat társadalomtudományi és humanisztikus képzésben jls kell részesíteni. A műszaki és természettudományos szakemberek társadalomtudományi képzését nemcsak elvi meg. -Н-/ fontolasok indokoljak. Mind az egyetemek, mind az ipar vezető körei újra és újra igazolják azt a gyakorlati tapasztalatot, hogy az általános - társadalomtudományi és humanisztikus ismereteket is felölelő - kiképzésben részesült műszaki és tudományos szakemberek kiemelkedő eredményeket érnek el a gyakorlati életben és az alkalmazott tudományokban, módszertanilag sokkal biztosabb talajon állnak, képességeik sokkal egyetemesebbek és fantáziájuk élénkebb, minta szük szakmai képzésben részesült szakembereké. +/

Engineering Journal (Montreal), 1961. 5. no. 47. p. ++/ HESS, G. : Sofortprogramm... 767. p. 41