Tudományszervezési Tájékoztató, 1962
1-2. szám - Szemle
A műszaki fejlődés gyorsulása és a specializálódás fokozódása következtében egyre nehezebb a korszerű technika követelményeinek megfelelő mérnökképzés.^Ha az oktatás lépést tartana a fejlődéssel, gyors egymásutánban ujabb és ujabb tantárgyak előadását kellene megszerveznie, ilyenek pl. a nukleáris technika, az automatizálás, a gyártásellenőrzés, az elektronika, a vákuumtechnika, a rheológia, a rakétatechnika, az űrhajózási technika, az emberi kapcsolatok az üzemben, stb. A felsorolást a végtelenségig folytathatnók, hiszen az ipari termelést a szakadatlan változás, fejlődés és elavulás jellemzi. A jelenlegimérnökképzés alapvető szempontjait bizonyos szempontból megingatja pl. az az eset, hogy egy nagyvállalat nemrégiben fogaskerékszerkesztési problémáinak megoldására nagyteljesítményű elektronikus számológépet alkalmazott. Egyetlen ilyen számítássorozat elvégzéséhez egy mérnöknek átlagosan egy munkanapra van szüksége. A számológép beállításával napi 84 centre csökkent a napi mérnöki számítási teljesítmény értéke. Ilyen körülmények között érhető, hogy több amerikai egyetem a mérnökképzés korszerűsítését reális megfontolásokból kiindulva ugy akarja megoldani, hogy elsősorban a matematika alkalmazására kívánja megtanítani a hallgatókat. A matematika bonyolult de hatékony eszközeivel könnyebben meg lehet oldani mindazokat a problémákat, amelyeka tudományos elméletek gyakorlati alkalmazása során - elsősorban a hagyományos mérnöki tudományok területén - felmerülnek. Példaként az áramlástechnikát, az aerodinamikát, a szuperszonikus aerodinamikát, a tüzeléstechnikát és hőátadást magábafoglaló termodinamikát, a kinematikát, a szilárdságtant, az alkalmazott mechanikát, az áramkörök elméletét emlithetjük. A mérnökök által végzett műszaki fejlesztési tevékenység sok iparágban alapvetően a fizikusok kutatómunkáján nyugszik. Különösen jellemző ez az áramlástechnikára, a hőátadásra és az alkaLmazott mechanikára. A matematika lehetővé teszi a mérnöki tevékenységhez szükséges rendkívül változatos és sokrétű tudásanyagalapelveinek egységesítését és jobb megértését. Ezt célozza a mérnökképzés tananyagának jelzett átalakítása is. Nyilvánvaló, hogy az uj rendszerű egyetemi oktatás nem képezhet szakosított mérnököket, hanem az általános mérnöki tudás alapjainak kiszélesítésére és megerősítésére törekszik, A mérnökök szakosítására szolgálnak az egyetem elvégzése után rendelkezésre álló továbbképzési formák és az ipari termelésben szerzett tapasztalatok. Az angol műszaki felsőoktatás keretében inkább a műszaki szaktárgyak kiszélesítésére, az uj technikai berendezések és eljárások oktatásának kiterjesztésére törekednek, mig az Egyesült Államokban inkább az alaptudományok, az elméleti ismeretek elméLyitése áll a célkitűzések homloktéré A szakosítás kérdéséről eltérők a vélemények. +++ +^Az amerikai mérnökképzésben tapasztalható jelentős változások során számos egyetem felülvizsgálta és korszerűsítette tantervét, uj szakembereket hivtak meg előadóknak, akiket nem kötnek akadémikus tradiciók. Sok helyen 5, sőt 6 évre növelték a tanulmányi időt és fokozták á hallgatók szakositását. Uj irányzatként fejlődtek ki az egyetemek külső továbbképző intézetei és tanfolyamai (erről bővebben beszámolunk a továbbképzésről összeállított szemlerészben). Nagyon sokan általánosságban elitélik a szakemberek specializálódását, nem veszik figyelembe, hogy többféle specialista szakembertipus különböztethető meg. +++++ /' +/ Engineering éducation and scientific resear ch. (Mérnökképzés és tudományos kutatás. ) = Engineering Journal (Montreal) ,1961. 5. no. 46-47. p. ++/= Engineering Journal (Montreal), 1961.5. no. 47. p. = Power (New-York), 1960. З.пр. 177. p. +++/ ARMS, H.S.: The American system of éducation and training of mechanical engineers. (A gépészmérnök oktatásának és kiképzésének amerikai rendszere. ) = JProceedings of the Institution of Mechanical Engineers (Birmingham), 1957. 12. no. ++++/ DANIELSON, L.E.: Characteristics of engineers and scientists. (Mérnökök és tudósok jellemzői.) Ann Arbor (Michigan), Michigan, 1960. 31. p. +-Н-Н-/ HESS, G.: Sofortprogramm. 767. p. 40
