Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

A TUDOMÁNYOS KÁDERFEJLESZTÉS TERVEZÉSI KÉRDÉSEI CSE HS ZLOVÁKIÁBAN Csehszlovákiában 1949 óta, a kutatóintézeti hálózatok kialakulásától kezdve fokozatos törekvés nyilvánult meg a tudományos kutatómunka tervezésére. Kezdetben főleg a minisztériumok kutatóintézetei értek el ebben eredményeket. 1956-ban a Párt és a Kormány közös határozatot hozott "A tudomány feladatai a csehszlovák ipar fejlődésének biztosításában és műszaki színvonalának emelésében" cimen. E határozat nyomán országos méretekben megerősödötta tudományszervezésre és a kutatások tervezésére Irányuló munka. A kutatómunka koordinálásával ekkor a Csehszlovák Tudományos Akadémiát bízták meg, s ezt a szerepét a későbbi akadémiai törvény is megerősitette, sőt jelentős mértékben kiterjesztette. Jelenleg a Csehszlovák Tudományos Akadémia a tudomány szervezésre vonatkozó kérdésekben széleskörű hatáskörrel rendelkezik: foglalkozik valamennyi tudományág színvonalas és arányos fejlődésével, összeállítja a lényeges tudományos kutatásokországosterveit, távlati javaslatokat dolgoz ki a csehszlovák tudomány fejlődésére vonatkozóan, biztosítja a tudományos káderutánpótlást és képviseli a csehszlovák tudományt külföldön. A Csehszlovák Tudományos Akadémia törvényesen megszabott tudományszervezési feladatainak megoldására - munkaközösségek életrehivásával - olyan szervezeti formákat kísérletezett ki, amelyek a sokrétű és bonyolult problematikában az összes lényeges szempontokat érvényesíteni tudják. Ma már ezek a tudósokból és a népgazdasági szakemberekből álló munkaközösségek sok tapasztalatot szereztek, és számos felméréssel és tanulmánnyal járultak hozzá a tudományszervezési munka mind magasabb színvonalához. Ilyen munkaközösségi alapon készülnek többek között a káderfej le s zté s rövidebb és hosszabb lejáratú tervei is. A tervezésnek e formában történő megoldása több szempontból bizonyult előnyösnek. Ezek az előnyök az alábbiakban foglalhatók össze: a/ biztosítani lehetett a tervek alaposságát és valóban magas szakmai színvonalát; b/ a tudósok és kutatók közvetlen közreműködése eredményeképpen a tervek teljesítésénél mindig a teljes tudományos kapacitást sikerült mozgósítani; с/ a népgazdaságban dolgozó szakemberek részvétele hozzájárult a tudományos és a népgazdasági tervek szerves egymást feltételezéséhez. Ebben a szemlében két, ugyancsak munkaközösségi erőfeszitéssel létrejött országos káderfejlesztési tervről számolunk be. Az első a harmadik ötéves terv (1962-1964) időszakának káderfejlesztési terve, a másodikaz 1980-igszóló országos tudományfejlesztési terv 1. variánsa, illetve annak a káderfejlesztéssel kapcsolatos része. Mig az ötéves tudományos káderfejlesztési terv ma már törvény, s igy esetében elsősorban az előirányzatok teljesítését elősegítő konkrét intézkedéseket kell ismertetnünk, addig a távlati tervvel kapcsolatban főképpen a tervezés módszereire és mutatóira térünk ki. A HARMADIK ÖTÉVES TERV TUDOMÁNYOS KÁDERFEJLESZTÉSI FELADATAI A harmadik ötéves terv célul tűzte ki, hogy 1961 és 1965 között Csehszlovákia tudományos dolgozóinak létszáma az 1959 évihez képest minimálisan megkétszereződjék. +/Ennek a szemlének első fejezetét Vratislav DOLE&AL Nová opatreni ve vychovë védeckych pracovníkfi (Uj intézkedések a tudományos dolgozók képzésében) cimü, a Vestnik Őeskoslovenské^Akademie Vëd 1961. évi 3. számában megjelent cikke alapján, a második fejezetet J.NEKOLA és J. CHVÁTAL Rozvoj védy avyzkumuvobdobí generálni perspektívy do roku 1980 (A tudományos kutatás fejlődése 1980-ig terjedő távlati tervidőszakban) cimü, ugyancsak a Vestnik Őeskoslovenské Akademie Véd folyóiratban ( 1961.5, sz. 609-617. i p.) megjelent cikke alapján állítottuk össze. A szemle egészében figyelembe vettük még Frantiáek Sarm A tu- I domány feladatai a harmadik ötéves tervben c. (Nová Mysl, 1961. 8. ez. 932-943. p.) tanulmányát is. 33