Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

SZAKKÉPZETT KÁDEREK SZÁMÁNAK NÖVELÉSE 1965-IG í A népgazdaság fejlődési arányainak figyelembevételével a következőkben vázolható a szakképzett káderekben való szükséglet. A népgazdaságban 1965-re 22,5 %-kal növekedik meg az alkalmazottak száma. Ezen belül a felsőfokú végzettséggel birók száma 75, a középfokú végzettséggel rendelkezők száma 87, 7 %-kal növekedne. Fnnek eredménye az lenne, hogy 1 000 dolgozóra 1965-ben 54 felsőfokú és 106,2 középfokú káder jutna a jelenlegi 37,8, ill. 69,3 helyett. Amennyiben ez megvalósul, akkor egy felsőfokú káderre éppen 2 középfokú káder jutna a jelenlegi 1,8 helyett. Az iparban a kívánatos összlétszám-emelkedés 15,9 %-os, a felsőfokú káderek emelkedéséé 83,7 %-os, a középfokuaké pedig 101,1 %-os. Ez azt jelentené, hogy 1 000 dolgozóra a jelenlegi 16,8, ill. 37,6 helyett 26,6, ill. 65,2 szakképzett dolgozó jutna. Az építőipar területén a kívánatos összlétszámemelkedés 22,2 %-os lenne, ezzel szemben a felsőfokú káderek 61,7, a középfokuak 120,5 %-os emelkedésével kellene számolni. Termelési ágak szerint a mérnökök foglalkozási struktúrájában a következő volna 1958-1965. között a kívánatos változás: 1958 1965 Mérnökök összesen 100,0 % 100,0 % kohászat 3.7 3,6 bányászat 4.9 4.6 elektromosipar 13,5 14,2 gépészeti és energetikai ipar 28,6 30,3 vegyészet 10,2 9,0 textilipar 2.1 2,1 építőipar 5,1 3,8 általános mérnöki szak és egészségügy 17,3 18,1 híradástechnika 2.7 3,6 közlekedés 2,3 2,6 A felsőfokú képzettséggel rendelkezőknél a természetes kiesés (kiöregedés) következtében átlagban évi 2,14, a középfokuaknál pedig 2, 87 %-kal kell számolni. Fz a kiesési átlag más országokhoz viszonyítva alacsony, de a lengyel káderek viszonylagos fiatalsága indokolja ezt. A káderek számának kívánatos növekedését a szerző véleménye szerint 1965-ig nem lehet elérni, u.i. a káderutánpótlás intézményei és formái ezt nem teszik lehetővé. így pl. a jelenlegi 341 ezer felsőfokú káder helyett 1965-re 420 ezerre lenne szükség, de előrelátható, hogy mintegy 89 ezerrel, középkáderekből pedig 1965-re 122,8 ezerrel lesz kevesebb a szükségesnél. A szerző arra a következtetésre jut, hogy 1965-re még mindig 21,8 ezer mérnök hiányával kell számolni. Az ötéves terv előirányzata szerint a munka termelékenységének az iparban 40, az építőiparban 32 %-kal kell növekednie, s ezt csak a műszaki fejlődés és a jobb munkaszervezet testi lehetővé. További kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy miként viszonylik a szakképzett káderek növekedési aránya a termelés növekedéséhez. 32