Tudományszervezési Tájékoztató, 1962
1-2. szám - Szemle
A felsőfokú tanintézetek hallgatóinak száma az elmúlt évtizedben közel a kétszeresére emelkedett. Az egyes ágazatokban azonban igen eltérő mértékű volt a növekedés. A legnagyobb volt a hallgatók számának emelkedése az ipar és építőipari szakmákban, ezt követően a közlekedés-hirközlés, majd a mezőgazdaság területén. Az átlagosnál kisebb volt a létszámnövekedés a közgazdasági és jogi, az egészségügyi, a közoktatási és a művészeti ágazatokban. Tekintettel arra, hogy az 1950-es évekig a szovjet általános oktatás és részben a középiskolai oktatási rendszer kiépítése is jórészt megtörtént, érthető, hogy a pedagógusképzés növekedésének üteme lelassult és a hallgatók összlétszámán belül már nem a pedagógus, hanem az ipari, építőipari szakmák hallgatói foglalták el az uralkodó helyet; az előbbiek aránya 48,7 %-ról 31,8 %-ra csökkent, miközben az ipari, építőipari szakmák hallgatóinak részaránya 21,8 %-ról 36,3 %-ra nőtt. Ez utóbbi változás az ipari termelés volumenének nagyarányú bővülésével, valamint a technika és tudomány általános fejlődési irányával függ össze, amely minden területen elsősorban a mérnöki munka irán ti igény t n öveli . - Figyelemreméltó a közlekedés-hírközlés körébe tartozó szakmák hallgatóinak jelentős létszámemelkedése, amely egyrészt a szovjet közlekedés modernizálásából, másrészt a hirközlés (rádió, telefon, televízió stb. ) fejlődéséből következik. 10. táblázat A felsőfokú műszaki tanintézetek hallgatói létszámának alakulása Szakma Létszám (fő) Index Szakma 1950 1955 1960 1950=100 1955=100 Mérnökszakmák együtt 346 424 700 983 1 080,535 312 154 ebből Geológia 16 251 32 259 21 276 131 66 Bányászat 20 860 36 471 30 248 145 83 Villamos energia 23 840 52 493 74 608 313 142 Kohászat 14 708 24 713 31 500 214 127 Gépgyártás- és finommechanika 86 332 172 534 302 684 351 175 Villamosgép- és műszergyártás 14 156 36 250 91 330 645 252 Rádiótechnika és hirközlés 15 630 39 795 78 228 501 197 Vegyipar 23 906 37 610 56 194 235 149 Fa- és papíripar 8 659 20 499 22 863 264 112 Élelmiszeripar 10 049 18 165 31 349 312 173 Közszükségleti cikkek gyártása 9 464 20 144 28 821 305 143 Építészet 37 092 93 202 147 024 396 158 Földtan és térképészet 2 793 3 507 5 870 210 167 Viztan és meteorológia 2 848 4 123 5 158 181 125 1950 és 1960 között a mérnök-haligatók száma közel 3/4 millió fővel emelkedett; ebből majdnem fél millió fő, az egész létszámnövekedésnek 2/3-a négy szakmára jut; ezek a gépgyártás és finommechanika, a vJUamosgépés műszergyártás, a rádiótechnika és hirközlés, végül az építészet. Mind a négy szakmában - átlagosan számítva - ötévenként megkétszereződött a hallgatók létszáma. A többi szakmában a fejl&dée ennél jóval lassúbb volt; egyes szakmákban pedig különösen egyenlőtlenül alakult a hallgatók száma. így például a geo13