Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

A FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE A szovjet tudományos dolgozók számának és felkészültségének az utóbbi egy-két évtizedben tapasztalható rendkívül gyors fejlődése nem lett volna elképzelhető a szovjet felsőoktatás előző széleskörű fejlesztése nélkül. A Szovjetunióban a szocialista iparosítást megelőző időszakban, az 1927/28-as tanévben 148 felsőfokú tanintézet működött összesen 169 ezer hallgatóval. Ezek a számok a következő évtizedekben páratlanul gyors növekedéséről tanúskodnak. 8. táblázat A felsőfokú tanintézetek és hallgatóiknak száma Tanintézetek Hallgatók száma száma 1000 főben 1927/28 148 169 1940/41 817 812 1950/51 880 1 247 1960/61 739 2 396 A háború előtti időszakra az uj felsőfokú tanintézetek tömeges megszervezése volt a jellemző. Az elmúlt két évtizedben az intézetek számának fejlődése először lelassult, majd jelentősen csökkent is,miközben a hallgatók összlétszáma közel háromszorosára emelkedett. Amig 1940-ben a felsőfokú tanintézetek átlagos hallgató-létszáma kereken 1000 fő volt, addig 1960-ban ez a létszám elérte a 3 250 főt. Ebben a változásban jelentős szerepet játszik az esti és levelező oktatás nagyarányú kiterjesztése. 1960-ban - 1940-hez képest- az összes egyetemi és főiskolai hallgatók létszáma közel háromszorosára emelkedett, ezen belül azonban a nappali tagozaton kétszeres, a levelezőn több, mint négyszeres, az estin pedig kilencszeres volt a létszámemelkedés. 1940-ben az összes hallgatóknak 69 %-a tanult a nappali tagozaton, 1960-ban pedig csak 49 %-a, vagyis az egyensúly átbillent az esti-levelező oktatás javára. Ez a fejlődés lehetővé tette, hogy a felsőfokú tanintézetekcentralizálásának folyamata összekapcsolódjék az oktató munka bizonyos fokú decentralizálásával, elsősorban a levelező oktatás utján. E fejlődés értékelésénél természetesen kellően figyelembe kell venni a szovjetunióbelisajátosságokat, amelyeket e vonatkozásban egyrészt a munkaidő utóbbi években végrehajtott jelentős csökkenése, másrészt a több tízezer embert foglalkoztató uj nagyüzemek és többszázezres létszámú uj városok kialakulása jellemez. Ez a helyzet egyrészt lehetővé, másrészt szükségszerűvé tette az esti-levelező oktatás kiemelkedően gyors előretörését. 9. táblázat A felsőfokú tanintézetek hallgatóinak száma és megoszlása főbb ágazatok szerint Tudományág Létszám (1000 fő) Megoszlás (%) Index 1950 = 100 Tudományág 1950 1960 1950 1960 Index 1950 = 100 Ipar, épitőipar 273 873 21,8 36,3 320 Közlekedés-hirközlés 48 147 3.9 6,1 306 Mezőgazdaság 104 246 8,3 10,3 237 Közgazdaság és jog 89 162 7.1 6,8 182 Egészségügy (és testnevelés) 112 189 9,0 7,9 169 Közoktatás 607 760 48,7 31,8 125 Művészetek 15 19 1,2 0,8 127 összesen 1 248 2 396 100,0 100,0 192 12