Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

1950-től 1955-ig az aspiranturára való felvétel - a tudományos dolgozók létszámának jelentős növe­kedése ellenére - lényegében változatlan maradt. A fejlődés csak az utóbbi években gyorsult meg. 1960-ban 14 400 aspiránst vettek fel, ami közel kétszerese az 1955 évi felvételnek. Az uj felvételeknél a tudományos intézetek és főiskolák közötti, valamint az aspiránsképzés formái közötti megoszlás is lényegében változatlan maradt. Az aspiranturán végzett tudományos dolgozók száma 1946-tól 1950-ig viszonylag csekély volt; az é­vente végzők s zárna alig haladta meg átlagosan az 1 100 főt. 1951-től 1955-ig azonban a végzett aspiránsok át­lagos évi létszáma már túllépte a 6 000 főt, a következő öt évben pedig elérte az évi hétezret. 7. táblázat Az aspiránsok száma és megoszlása tudományágak szerint Létszám (fő) Megoszlás (%) 1950 1960 1950 1960 Összesen 21 905 36 754 100,0 100,0 ebből fizika-matematika 972 3 435 4,5 9,3 kémia 1 319 2 402 6,0 6,5 biológia 1 247 1 877 5,7 5,1 geológia - ásványtan 503 1 313 2,3 3,6 műszaki tudományok 5 809 13 936 26,6 38,0 agrártudományok 2 165 2 877 9.9 7,7 t ört énele m-f iloz óf ia 2 607 1 726 11,9 4.7 közgazdas ágtudomány 1 366 2 776 6.2 7.6 nyelveszet 1 980 1 471 9,0 4.0 földrajz 328 402 1.5 1.1 748 402 3.4 1.1 pedagógia 862 956 3,9 2.6 orvos tudományok 1 386 2 585 6,3 7.1 művészetek 459 448 2.1 1.2 építészet. 154 148 0,7 0.4 Az uj aspiránsok tudományágak szerinti megoszlása jelzi, hogy a jövőben tovább folytatódik néhány tudományág tudományos dolgozóinak az átlagosnál gyorsabb növekedése, amint ez a tendencia a 2.sz. táblázat adatai alapján is megfigyelhető. Ebből a szempontból elsősorban a fizika-matematikára és a műszaki tudomá­nyokra esik a hangsúly. E tudományágakra vették fel 1960-ban az összes uj aspiránsoknak közel a felét. Figyelemreméltó a nők számának és arányának változása az uj aspiránsok között. Amig 1950-ben az összes uj aspiránsoknak'még 40 %-a nő volt, addig 1960-ban ez az arány 23 1t-ra csökkent. Ez a változás el­sősorban arra vezethető vissza, hogy a fiatalabb korosztályoknál már nincs meg a nemek közötti rendkivüli Bzámaránytalanság, amelyről az előzőekben még volt szó, és a természetes egyensúly helyreállása - ceteris paribus - önmagában csökkenti a nők arányát. Ugyanilyen arányban hat bizonyos fokig az is, hogy az uj as­piránsokszáma és aránya elsősorban azokban a tudományágakban növekedett nagy mértékben, ahol a nők ará­nya korábban az átlagosnál valamivel alacsonyabb volt. 11

Next

/
Thumbnails
Contents