Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

Az ICSU célja alapszabályainak 1. pontja szerint az, hogy "(a) koordinálja és előmozdítsa a nemzetközi tudományos szövetségek tevékenységet az egzakt és természeti tudományok teren; (b) koordinatív központként szolgáljon a Tanácshoz csatlakozott nemzeti szervezetek számára". Az alapszabályok 5a. pontja pedig megállapítja, hogy "az a nemzeti szervezet, amely egy országot nemzeti tagként képvisel, akár az illető ország fő tudományos akadémiája, akár nemzeti kutatótanácsa, akár bármiféle intézmény vagy intézmények csoportja,vagy ilyenek hiján az ország kormánya lehet. Protektorátusok vagy elismert önálló tudományos tevékenységgel rendelkező tetszőleges területek képviseletet nyerhetnek a Tanácsban." Az alapszabályoknak azt a pontját, hogy megfelelő intézmények hiján a kormány is kepviselhet egy országot az ICSU-ban, annak idején azért hozták, hogy lehetővé tegyék olyan országok képviseltetését is, amelyeknek csak kormányzati jellegű tudományos szervezetük van, mint például sok protektorátusi területnek, gyarmatnak, s ennek megfelelően sok újonnan függetlenné vált országnak is. Tenylegesen azonban az ICSU alapítása óta annyira megváltozott szerte a világban az állam és a tudomány viszonya,hogy noha az ICSU megkívánja őrizni ne m - ko r m ány za t i jellegét (s ennek megfelelően minden okmányában mindig csak tagországokról és nem tagállamokról van szói), a szervezetnek 1961. szeptember 25-től 28-ig Londonban megtartott IX. közgyűlése egy bizottságot küldött ki az ICSU szerkezeti felépítésének felülvizsgálatára, s egy olyan uj konstrukció kidolgozására, amely lehetővé teszi, hogy megfelelően ellássa rendkívül megnövekedett, sok tekintetben úgyszólván egy uj tipusu "nem-kormányzati jellegű természettudományos világhatóság" hatáskörének megfelelő feladatait. A megfelelő közgyűlési határozat igen helyesen rámutat arra is, hogy kerülni kell az uj konstrukció megalkotásánál minden olyan megoldást, amely szervezeti fragmentálódásra vezethetne, mint például bármiféle "kétkamarás irányító testület" (bicameral governing body) létrehozása, ami különválasztaná az ICSU tudományos tagjait) az egyes nemzetközi tudományos szövetségek képviseleteit) az ICSU nemzeti tagjaitól (az egyes országok képviseletétől). Az ICSU legfőbb ereje ugyanis - mint már erre rámutattunk - kettős tagságában, közelebbről: kétféle tagságának közös testületbe való összefogásában van. Egyébként a hattagú bizottságban, amely az ICSU ui szervezeti szabályzatára vonatkozó előterjesztést van hivatva megtenni, a Szovjetuniót Je. К. Fjodorov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának főtitkára képviseli, s részt vesz a bizottságban az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország egy-egy hasonló tekintélyű tudományos képviselője is. De itt természetesen nemcsak hblmi alapszabálymódositásról van szó, hanem arról is, hogy az ICSUnak végre globális testületté kell válnia. Már a londoni közgyűlést megelőző washingtoni közgyűlésen elvi jelentőségű határozat született ebben a kérdésben: "A Közgyűlés az ICSU tisztán tudományos jellegének megfelelően jóváhagyja a következő nyilatkozatot: (a) Az ICSU a diszkrimináció-mentesség általa vallott alapelvének (basic policv of non-diserimination) egyforma érvényesítése végett megerősíti minden ország vagy terület tudósainak jogát arra, hogy fajra, vallásra vagy politikai világnézetre való tekintet nélkül csatlakozhassanak a nemzetközi tudományos tevékenységhez, ill. bekapcsolódhassanak abba. (b) Ilyen csatlakozás vagy társulás semmiféle következményeket nem foglal magában a szóbanforgó ország vagy terület kormányának elismerését illetően. (c) Az ICSU készen áll arra, hogy csupán a tagsági dij megfizetésére és a megkívánt jelentések benyújtására vonatkozó kötelezettsegek elvállalásának feltételéhez kötve elismerje bármely ország vagy terület akadémiáját, kutatótanácsát, nemzeti bizottságát vagy más bona fide tudományos csoportját, amely az ott folyó tudományos tevékenységet képviseli, s ama kormányzat alatt működik, amely a szóbanforgó ország vagy terület, felett de facto vagy de iure ellenőrzést gyakorol. (d) Az ICSU és a tőle függő szervek, igy a különleges bizottságok és közös bizottságok értekezleteit vagy gyűléseit olyan országokban kell tartani, amelyek lehetővé teszik az ICSU ill. a szóbanforgó szervek mindenegyes nemzeti tagjának részvételét, s az ilyen értekezletekre vonatkozó információk szabad és azonnali terjesztését. 92