Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Szemle

évi aránya a különböző iparágaknál nem egyforma. A hatodik ötéves tervidőszakra vonatkozó szükségleti számításoknál az egyes minisztériumok évi 1, 5-től 3 %-ig terjedő kieséssel számoltak. A szakemberek tényleges kiesése ennél jelentősen nagyobb. A minisztériumok például nem számoltak azzal a kieséssel (időveszteséggel), amely azáltal áll elő, hogy az iskolát elvégzett szakemberek egy része nem kerül azonnal a képesítésének megfelelő állásba: "visszatér a családba" vagy pedig más munkát vállal. Az 1951-1956 évekre végzett számításaink, amelyek során összehasonlítottuk az éveleji szakemberlétszámot az évközben végzettek számával és az éwégi létszámmal, azt mutatták, hogy az összes okokból bekövetkező kiesések a felsőfokú képesitési szakembereknél évenként 2,9 és 5,5, hatéves átlagban 3,7%-ot tettek ki. Az arány a mérnököknél 2,7, a közgazdászoknál és áruforgalmi szakértőknél 4, 8, a jogászoknál 7,8 % volt. Az utóbbi kategóriáknál mutatkozó nagy kiesés magyarázata nyilván az, hogy ezekben a szakmákban igen sok a nő, minek következtében nagy azoknak a száma, akik "családi körülmények miatt" nem mennek állásba vagy kilépnek állásukból. Ezenkívül ezeken a szakokon a kiképzettek száma az utóbbi időben meghaladta a szükségletet, s ezért részben más pályákon kellett elhelyezkedniük. A középfokú képesítéssel rendelkező szakembereknél az évi átlagos kiesés 3,7 %, a technikusoknál azonban 8, 1 %. A számitások szerint az ötödik ötéves terv időszakában a felsőfokú képesítést kapott i 121,4 ezer és a középfokon képesített 1 559,4 ezer szakember közül 741 ezer, illetőleg 1 138 ezer növelte a népgazdaság szakemberlétszámát, tehát 380,4 ezer és 421,4 ezer volt a kiesés, majdnem egyharmada az újonnan végzőknek. A népgazdaság szakemberlétszámának minden 1 %-os kiesése az újonnan végzők létszámára vetítve majdnem 10 %-ot jelent. így tehát népgazdasági szempontból igen nagyjelentőségű a kiesések számának a csökkentése és a szakemberek jobb felhasználása. A kiesések pótlásának előirányzásánál figyelembe veendő egyrészt a kiesések várható csökkenése annak következtében, hogy megnövekszik a vezetők felelősségérzete a szakemberek jobb felhasználása tekintetében, másrészt javulnak a szakemberek elhelyezkedésének lakás- és kommunális előfeltételei. Másrészt figyelembe veendő az is, hogy az állami nyugdíjról szóló uj törvény hatálybalépése növelni fogja a nyugdijbavonulások számát. Annak a szükségletnek a meghatározásánál, amely a képesités nélküliekkel betöltött műszaki állásoknak képesítéssel rendelkezőkkel való betöltése miatt áll elő, fel kell mérni a kicserélendők számát, összetételét, a képesített utánpótlás várható számát, valamint azt, hogy az állásban lévők közül esti vagy levelező tanfolyamokon hányan szerezhetik meg a szükséges képesítést. Az iparban, építőiparban és más ágazatokban még elég nagy a képesités nélkül műszaki állást betöltők száma. Mint már emiitettük, a vállalati szintű műszaki állásoknak mintegy 50%-át, a művezetői stb. állásoknak 60-80 %-át ilyenek töltik be. Márpedig a termelés műszaki felszereltségének növekedése és a termelés szervezésének javítása megköveteli, hogy a mérnöki és technikusi beosztásokban általában felső- és középfokú képesitésüek dolgozzanak. Másrészt figyelembe kell venni a képesités nélküliek állományában végbemenő változást is: azt, hogy növekszik köztük az általános műveltséget biztosító képzettséggel és hosszú szolgálati idővel rendelkezők +/ Véleményünk szerint elfogadhatók azok a számok, amelyeket K. G. Nozsko a kiesés alsó határaként emlit: felsőfokú képesitésüeknél az összes csoportok átlagában évi 3,45 %, ezen belül a mérnököknél és gazdasági szakembereknél 3 %. A középfokú képesitésüeknél az évi kiesés alsó határa véleményünk szerint átlagban 3, 6 %, a technikusoknál körülbelül 6 %. 19