Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Szemle

számaránya. Néhány iparág vállalatainál a képesítéssel nem rendelkező műszakiak közül a hosszú termelési szolgálati idejűek és a viszonylag magas végzettségűek %-os aránya 1956 végén a következő volt: 10 éves vagy hosszabb szolgálati idejűek Középiskolát végeztek vagy főiskolai tanulmányaik félbeszakadtak 7-9 általános iskolai osztályt végeztek Ásványolajipar 56 29 46 Nehézgépgyártás 52 32 49 Gépgyártás 47 31 5U Könnyűipar 47 25 47 Ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a képesités nélküliek közül igen sokan végeztek speciális tanfolyamokat és a gyakorlati tapasztalatok mellett a szakmájukra vonatkozó technikai ismereteket is szereztek: nyilvánvaló, hogy nem szükséges minden képesités nélkülit azonnal leváltani, egy részük egyideig még továbbra is dolgozhat mérnöki vagy technikusi állásban. A fokozatos kicserélés fedezetét egyrészt az újonnan végző szakemberek szolgáltatják, másrészt azok a már állásban lévő képesités nélküliek, akik esti vagy levelező tanulás utján szereznek képesítést. Az utóbbi tényezőre, az ehhez szükséges feltételek megteremtésére igen nagy gondot kell forditani. Jelenleg a képesités nélküli műszakiaknak csak jelentéktelen része folytat munkája mellett főiskolai vagy technikumi tanulmányokat. 1956/57-ben ez az arány a vállalati szintű műszaki beosztásokban dolgozó képesités nélküliek közül a gépgyártásban 20, az ásványolajiparban 9,8, a könnyűiparban 7 % volt. A művezetők, mühelyfőnökök stb. körében 8-15 %-os volt az arány. Ami a szakemberszükségletnek a különféle szakok szerinti előirányzását illeti: amíg nincsenek részletes adatok a betöltendő állások számáról és jellegéről, csak a mult adataiból lehet kiindulni, a várható technikai haladás figyelembevételével. A tapasztalatok szerint az olyan iparágakban, mint az ásványolajipar és a szénbányászat, a szakemberállomány szakok szerinti összetétele kevéssé változik, azonban, éppúgy mint a többi iparágakban, itt is nő a mérnökök, mechanikusok és energetikusok számaránya, ami a technikai felszereltség javulásának a következménye. Ezzel szemben a gép- és műszergyártásban, a vegyiparban, az energiatermelésben és a technikai haladás döntő láncszemeit képező több más iparágban nagymértékben módosult és fog módosulni ezután is a szakember-állomány összetétele. így feltételezhető, hogy a szocialista termelés fejlődése és tökéletesedése során, amellett, hogy folytonosan nő az összes szükséglet, ezen belül viszonylag jobban nő a legújabb technikai vívmányok alkalmazásával foglalkozó szakmákban. Jelenleg, a komplex gépesités és az automatizálás feladataival kapcsolatban, a leggyorsabban nő a szükséglet mechanikusok, energetikusok, a bonyolultabb gépgyártás szakértői stb. iránt. A legközelebbi jövőben jelentősen nőni fog a szükséglet az atomenergiatermelés és felhasználás, az automatika, a telemechanika, a reaktiv technika, a félvezetők stb. szakértői iránt. A szakemberszükségletnek felső- éa középfokú képesités szerinti megoszlását is a tapasztalati adatokból kiindulva, a fejlesztés feladatainak figyelembevételével kell előirányozni. A termelési folyamatok különböző bonyolultsági foka és az egyes iparágak nem egyforma technikai felszereltsége következtében iparáganként az arány más és más. Az arányt a tervidőszaknak a felső-, illetőleg középfokú képesitésü szakemberekkel betöltendő állásokra vonatkozó adataiból kiindulva állapitjuk meg, itt is figyelembevéve az arányt módositó tényezőket. 20