Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Szemle

ban nem lehet minden iparágra törvényszerűnek tekinteni. Az egyes iparágakban más és más kölcsönös öszszefüggés mutatkozik az egyes tényezők és a szakember-szükséglet között, s ez a szükséglet a termeléshez viszonyítva igen eltérő arányokat mutat. Példaként vizsgáljuk meg csupán két iparág adatait: Szénbányászat 1941-1955 közt Ásványolajipar 1951-1955 közt Növekedés (hányszoros) A vállalati teljes termelés növekedése 2,4 1,87 A műszakiak számának növekedése (képesítés nélküliekkel) 2,6 1,30 A mérnökök számának növekedése 3,6 1,42 Mig tehát a szénbányászatban a szakemberek számának növekedési üteme meghaladta a vállalati teljes termelés növekedési ütemét, addig az ásványolajiparban a szakemberek száma kevésbé gyorsan nőtt, mint a termelés. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a műszakiak számának (táblázat 2. sora) és a mérnökök számának (táblázat 3. sora) alakulása közt a jövőben nem lesz ilyen nagy különbség, mert mihelyt a mérnöki és technikusi állásokban dolgozó képesítés nélkülieket diplomások váltják fel, a mérnök- és technikus-szükséglet alakulását lényegében a mérnöki és technikusi állások száma, illetőleg a természetes kiöregedés fogja meghatározni. b/ A SZÜKSÉGLET TERVEZÉSE HOSSZABB IDŐSZAKRA Ha a termelés fejlődését illetően rendelkezésünkre állnak a legfőbb tervfeladatok, ugyanilyen módon meghatározhatjuk az ipar egészének szakemberszükségletét hosszabb (10-15 éves) időszakra is. A hoszszu távlatú tervezésnél megközelítő számításokat kell végezni, amelyek a vezető, különösen pedig a termelőeszközöket előállító iparágak tervfeladataiból indulhatnak ki és figyelembe veszik egyrészt a korábbi tapasztalati adatokat, másrészt a technikai haladás várható ütemét és irányát. Ez az előzetes szükségleti számítás persze nem lesz pontos; korrigálni kell, mihelyt kidolgozásra kerülnek a részletes (ötéves, egyéves) termelési tervek és elkészülhetnek az iparágak és körzetek szerinti szakemberszükségletre vonatkozó részletes számitások. A gazdasági körzetek szerinti tervezés ugyanis nagyobbszámu inutató alapján történik, s igy tökéletesebben veheti figyelembe a szakemberszükségletre ható tényezőket. A szakemberszükséglet előzetes előirányzata azonban hozzávetőleges jellege ellenére alapulvehető a felső és a szakirányú középfokú oktatásnak 10-15 éves tervezéséhez. Mint fentebb láttuk, a szakemberszükséglet meghatározásánál a termelés növekedéséből indulunk ki. A termelés bővítése és tökéletesítése miatt szükségessé váló uj állásokon kivül azonban figyelembe kell venni azt a szükségletet is, amely részben a természetes kiöregedés és egyéb kiesés pótlásából áll elő, részben pedig abból, hogy a képesítés nélküliek által betöltött műszaki állások egy részét képesítéssel rendelkezőkkel fogják betölteni. így tehát a szakemberszükséglet több lesz annál, amit egyedül a termelés növekedéséből kiindulva számítottunk ki. Akiesések pótlásának előirányzásánál a megelőző éveknek a kiesésekre vonatkozó tényszámaiból kell kiindulni. A tapasztalat szerint a betegség, nyugdíj, családi okok, halál stb. miatt bekövetkező kiesések 18