Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

4. szám - Szemle

Véeső soron ezek a különbségek a termelési eljárások (technológiák) nagyjából algoritmikus jellegében gyökeredzenek, vagyis abban, hogy a termelőmunka bizonyos adott, véges müveletsorozatok előirás szerintiismételt végrehajtását igényli, s a termelési eljárás ilyen szabályszerű végrehajtása - ha valami üzemzavar nem lép közbe - szükségképpen létrehozza a kivánt termelési eredményt. A tudományos kutatómunka más természetű feladatainak megoldására nincs kész előirás, sőt a tudományos kutatás és a gyakorlati rutinvizsgálatok határát éppen az szabja meg, hogy rendelkezésre áll-e valamilyen vizsgálati módszer, amelynek szabályszerű alkalmazása biztosan eredményre vezet. Egy közönséges egyismeretlenes másodfokú egyenlet megoldása néhány száz év előtt tudományos kutatás tárgya volt, ma a biztosan célravezető eljárás birtokában rutinvizsgálat. Azt a vegyi szintézist vagy röntgenspektroszkópiai szerkezetmegállapitást, amelyért valaki néhány évtized előtt Nobel-dijat kapott, ma vizsgafeladatként (nem "kutatási feladatként") hajtja végre az egyetemen a diák. A tudományos kutatás ott kezdődik, ahol a vizsgálatra szoruló probléma nem oldható meg pusztán a birtokunkban lévő ismeretek alapján és az ismert eljárások rutinszerű alkalmazásával. Ezért sok - bár Korántsem minden - tudományos kutatási probléma esetében csak bizonyos sejtések és analóg esetekben nyert tapasztalatok alapján, néha pedig egyáltalán nem alkothatunk magunknak előre képet arról, hogy milyen erőfeszítések árán, milyen módszerek és eszközök alkalmazásával és mennyi idő alatt fogunk célhoz érni, illetve az adott feltételek mellett egyáltalán megoldható e a probléma. A KUTATÓMUNKÁK KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁINAK ELTÉRŐ TERVEZÉSI SAJÁTOSSÁGAI Ez a legfőbb oka annak, hogy a tudományos kutatómunka különböző fajtái csak igen eltérő módon és eltérő mértékben tervezhetők. Igaz, a népgazdasági tervezésnél is vannak olyan szektorok, amelyekben a termelőmunka eredményessége olyan tényezőktől is függ, amelyeket csak igen korlátolt mértékben láthatunk előre és kevéssé befolyásolhatunk. Ilyen szektor például az időjárási viszonyoknak igen erősen alávetett szántóföldi termelés, s valóban az aratási eredményeknek az emberi erőfeszítésektől és gazdasági ráfordításoktól még jelentős mértékben független évi alakulása közismerten súlyos megterhelést jelent a népgazdasági tervezés számára. Ámde a tudományos kutatás területén nem egy vagy egynéhány ilyen nehezen előrelátható és nehezen befolyásolható "terméseredményü" szektor van. Sőt éppen a fejlődésileg döntő szektor - az ismeretlen jelenségek felkutatására és ismeretlen törvényszerűségek tisztázására hivatott alapkutatási szektor - úgyszólván "ex definitone" ilyen természetű. Ez persze nem jelenti azt, hogy az alapkutatások kivülesnek a kutatástervezés keretein. Nincs tudományos kutató, aki csak ugy vaktában indulna neki az ismeretlennek, akinek ne lenne valami feltevése arról, hogy mi az, amit keres és amit felfedezni remél. Megtörténhetik az, hogy az Indiába vezető egyenes utat keresi -mint Kolumbus - és ehelyett Amerikát fedezi fel, de valamilyen irányban mégiscsak el akar indulni, s annyit mindenesetre tud, hogy miféle fregattra, hány matrózra, mennyi élelmiszerre van szüksége utja megkezdéséhez. Az alapkutatási vállalkozások valószínű időtartamáról, sikerének kilátásairól, eredményeinek várható tudományos kihatásairól és esetleges gyakorlati hasznosíthatóságáról többnyire csak feltevéseink, sőt olykor csak egészen homályos és ellentmondó sejtéseink vannak. Sokszor csak általános irányukat és a megindításukhoz szükséges feltételeket tudjuk közelebbről meghatározni, mást nem is vehetünk tervbe. Ámde azért az alapkutatások egészét tekintve mégis van megítélésünk arról, hogy bizonyos adott helyzetben mit és mennyit (mennyi kutatókádert, kutatóeszközt, pénzt) fordíthatunk az egész tudományos előrehaladás szempontjából nélkülözhetetlen és nagyobb távlatban persze mindennél nagyobb társadalmi és gazdasági kihatású alapkutatásokra, továbbá - jól vagy rosszul - meg tudjuk Ítélni, hogy a mérhetetlenül sok lehetséges, de egyszerre semmiként зет keresztülvihető alapkutatási kezdeményezés közül tudományunk és népgazdaságunk jelenlegi állapotának ill. 7