Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

3. szám - Szemle

bé hatékonyan kellene megszervezniük tudományos kutató-fejlesztő tevékenységüket, vagy be kellene szüntet­niük a tudományos oktatást, hogy kielégítsék a NATO-tudősok tanulmányi csoportjának igényeit? Más értelemben persze valóban "kihívás" a Szovjetunió és a szocialista tábor tudományos kutató és oktató munkája a nyugati tőkés világgal szemben - ti. kihivás a békés versenyre, amely eldönti, hogy me­lyik társadalmi-gazdasági rendszer, a szocializmus vagy a kapitalizmus képes-e többet tenni a nép kulturá­lis színvonalának és jólétének emeléséért, az egész emberiség közös ismeretkincsének és a természet feletti uralmának gyarapításáért. Ebben a vonatkozásban egyébként néhány figyelemreméltó megállapítást is tartalmaz a NATO­tudósok jelentése: "Olyan javaslatokat is hallani, hogy a nyugati nemzetek a Szovjetunióban keressék a mintát azok­ra az igazgatási (kutatás-igazgatási) megoldásokra, amelyeket saját céljaikra alkalmazhatnának. A valóság­ban ez azonban aligha vihető keresztül. Mert a magasfokuan központosított szovjet struktura ugyan lehetővé teszi az átfogó tudománypolitikai döntések gyors kialakítását és végrehajtását, de a Nyugat ezt nem tudja le­utánozni. .. A szovjet rendszer lehetővé tette, hogy a Szovjetunió a maga legjobb tudományos és műszaki erő­forrásainak nagyrészét megfelelően kiválasztott területekre irányítsa és kiemelkedő eredményeket érjen el. A demokratikus (értsd: polgári demokratikus) rendszerekben azonban ilyen erős súlyponti irányítás még ak­kor sem valósitható meg, ha megvan hozzá a megfelelő központi szervezet... Ebből az következik, hogy a nyugati nemzetek esetleg sem egyenként, sem összességükben nem lesznek képesek versenyre kelni a Szov­jetunióval a technológiának Irányt szabó döntések gyorsaságában... Az utolsó tiz évben számos nyugati or­szágban jelentékeny mértékben, - átlagosan 25-50 %-kal- megnövekedett az évente kiképzett tudósok és mér­nökök száma. De még mindig nagy ür választja el egyik-másik nem-ipari országot, ahol egymillió lakosra évente csak néhány újonnan kiképzett mérnök jut, az Egyesült Államoktól, ahol egymillió lélekre évente 200 újonnan kiképzett mérnök esik. Viszont ami a Szovjetuniót illeti, ott egymillió főnyi népességre számitva évente több mint 400 uj mérnököt képeznek ki. ,, +/ A NATO-tudósok jelentése érdekes adatokat tartalmaz a NATO kutatástervező és kutatásszervező tevékenységének intézményes felépítéséről is. A tudományos bizottság (Science Committee), amely az ügye­ket Intézi, közvetlenül az Eszakatlanti Szö-etség Párizsban székelő állandó tanácsának van alárendelve, amely a 15 tagállam franciaországi nagyköveteiből tevődik össze. A tudományos bizottság dolgozza ki a terveket, hogy milyen kutatási vállalkozások részesitendők anyagi támogatásban, s az összegeket a NATO Tudományos Tanácsadójának Hivatala (Office of the Science Adviser to NATO) utalja ki. Ez a hivatal jelenleg mint Nem­zetközi Tudományos Alapítvány (International Science Foundation) is működik. ' A legfontosabb kutatóvállalkozásokat a Svájcban székelő Európai Magkutató Központ (CERN) és a Belgiumban székelő Kísérleti Aerodinamikai Kiképző Központ (TCEA) szervezi, ill. segíti. Mindkettő olyan anyagi eszközökkel rendelkezik tudományos kutatási és kiképzési célokra, amelyek a NATO kisebb tagállamai számára egyébként elérhetetlenek volnának. A tagállamok egy része egy nemzetközi egyetem (un. Európai Egyetem) felállításának tervével foglalkozik; a szegényebb tagállamok szeretnék, ha kutatóik gazdag szövet­ségeseik nagy kutatóintézményeiben nyerhetnének kiképzést. ' ' ' / Figyelemreméltó a jelentés következő passzusa is: "A felsőoktatás terén létrehozandó nemzetközi vállalkozásokkal kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a Szovjetunió - felismerve az ilyen nemzetközi intézmények jelentőségét - nemrégiben létrehozta +/ Western, 7-9. p. ++/ Western, 11. p. +++/Western, 11-12.p. 48

Next

/
Thumbnails
Contents