Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
3. szám - Szemle
a "Népek Barátságának Egyetemét", amelynek hallgatói ugylátszik Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaiból kerülnek ki, s minden költségüket - a Szovjetunióba való utazásuk és onnan való hazatérésük költségét is beleértve - a Szovjetunió fedezi. A Nyugat nem engedheti meg magának, hogy a Szovjetunió tultegyen rajta ezen a téren... Nemzetközi felsőoktatási központjainak vendégül kell látnia az északatlanti területen kivül fekvő, kevésbé fejlett országokból származó hallgatókat is. +/ A jelentés a NATO nemzetközi kutatástervező és kutatásszervezó tevékenységének fó területeiként - a már emiitett atomfizikától és aerodinamikától eltekintve - a következőket jelöli ki: oceánográfia; meteorológia; rovar-, féreg- és baktérium-irtószerek, valamint vízszennyeződések élettani hatásai; anyagkutatás; űrkutatás. Fontos mellékterületek: rádiócsillagászat és optikai csillagászat; folyadékok mechanikája (a magneto-hidrodlnamikát és plazmafizikát is beleértve); atomok és molekulák elektronszerkezete; fotoszintézis; molekuláris biológia.Ezek kétségkívül érdekes és fontos, persze hadászati szempontból is érdekes és fontos tudományos kutatási témák, viszont éppen mert a kiválasztás vezető szempontja hadászati, kissé feltűnik a "rovar-, féreg- és' baktérium-Irtószerek, valamint vízszennyeződések" erős előtérbe állítása. Összesen öt olyan kutatási főterület van, amely a jelentésben külön kiemelt elmet kap, s ezek közt mindjárt a harmadik ez a sajátos méreg-tematika... Ami a NATO-tudósok tanulmányi bizottságának a NATO-tagállamokhoz intézett "ajánlásait" illeti, ezek közül kiemeljük a következőket: "Minden nyugati nemzet rendelkezzék egy vagy több tudományos tanáccsal ül. szervezettel, amelynek feladata az alapkutatások és alkalmazott kutatások kellő támogatása, valamint a tudományos kiképzés terjedelmének és minőségének biztosítása. E tanácsok ill. szervezetek vezetőségének igazgatási hatásköre legyen, s olyan tudósok foglaljanak benne helyet, akik bebizonyították Igazgatási képességüket." "A nyugati nemzetek egyik célja az legyen, hogy a lehetőséghez képest minél többet fordítsanak olyan kutatási és fejlesztési munkák előmozdítására, amelyek megfelelnek szükségleteiknek és érdekeiknek. Az alapkutatás céljára a nemzeti termelés bruttó értékének 0,2 %-át volna kivánatos valamennyi országban fenntartani. Ami az alkalmazott kutatást és a fejlesztést illeti, a technikailag előrehaladott országok példája azt tanusitja, hogy kivánatos és egyben lehetséges is a nemzeti termelés bruttó értékének 2 %-át erre a célга fenntartani. " Részletesen foglalkoznak az ajánlások olyan intézkedésekkel, amelyek a tudományos és műszaki szakembe rutánpótlás terén mutatkozó lemaradást volnának hivatva kiküszöbölni. Feltűnő, hogy az ajánlások között mennyi olyan akad, amely a Szovjetunió ill. a KGST úttörő nemzetközi tudomány-politikai és tudományszervezési kezdeményezéseit kívánja - az imperializmus viszonyaihoz "adaptálva" - utánozni, pl. a műszaki kutatási együttműködés és dokumentáció-csere, a kevésbé fejlett országok tudományos és műszaki megsegítése stb. terén. Viszont már a javaslatok megfogalmazásából is kitűnik, müyen torzulásokra, belső ellentmondásokra és számos tekintetben leküzdhetetlen nehézségekre vezet az, ha olyan elveket és módszereket, amelyeknek sikere a szocializmusban magától értetődő a nemzetközi kapitalizmus viszonyaihoz "adaptáltan" az imperializmus céljaira kivánnak felhasználni! Ezzel azonban távolról sem kívánjuk lebecsülni annak a kiterjedt tudománypolitikai és tudományszervezési tevékenységnek jelentőségét, amelyet a NATO és az OECD tudományos szervei folytatnak, sőt. Itt közölt dokumentációnkkal éppen fel akartuk hivni a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyeket az imperializmus nemzetközi tudományos központjainak fentebb jellemzett működése jelent. +/ Western, 12-13.p. -Н-/Western, 17.p. 49
