Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
3. szám - Szemle
A NATO ÉS AZ OECD (OECE) TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGAINAK VISZONYA t A NATO és az OECD "tudományos bizottságai" nem egyszerű tanácskozó testületek, amelyeknek működése üléseik tartamára szorítkozik, hanem nagy, állandó apparátussal rendelkező hivatali szervek, amelyek bármilyen más kutatás-koordináló központhoz hasonlóan folyamatos kutatástervező és kutatásszervező tevékenységet fejtenek ki. Természetesen a NATO tudományos bizottságának főfeladata elsősorban a közvetett vagy közvetlen hadifontosságu kutatások nemzetközi megszervezése a tagállamok körében, mig az OECE alkalmazott ku:atási bizottsága kezdettől fogva elsősorban a nagy gazdasági jelentőségű ipari kutatásokra fektette a fősúlyt. A katonai és az ipari célú kutatótevékenység között azonban az imperializmus világában nincs és nem is lehet éles választóvonal. S Így a NATO és az OECE kutatástervező-kutatásszervező tevékenysége az évek során mindig bizonyos mértékig átfedte egymást.Viszont a két szervezet tagjai csak részben voltak közösek, hiszen a NATO-ban mint nyilt katonai szövetségben, nem vehettek részt a magukat semlegesnek nyilvánitó tőkés államok (Svájc, Svédország, Ausztria stb.), mig az OECE tagjai közt ezeket is megtalálhattuk, nem is szólva a megfigyelőként résztvevő Jugoszláviáról. ' Az OECD alapitó okmányában Finnország kivételével valamennyi európai tőkés ország neve szerepel, vagyis ez egy valóban sok mindent átfogó szervezet. (A tengerentúli országok közül - mint mondottuk - az Egyesült Államok és Kanada szerepelnek az alapitó tagok között. Igen érdekes, hogy az OECE-пек egyik legutolsó, közvetlenül az OECD megalakulása előtt kiadott főtitkársági kiadványa szerint e gazdasági célú szervezet kutatástervező és kutatásszervező tevékenységének a NATO hadifontosságu kutatásokat koordináló tevékenységével való összeegyeztetése távolról sem egyszerű dolog. A főtitkárság megbízásából készült referátum beszámol arról, hogy "a tagállamok sajnálkozásukat fejezték ki, amiért a két szervezet tudományos tevékenysége között nincs világos választóvonal", sok a "duplikáció", a "versengés". Továbbá az egyes tagállamok pénzügyminisztériumaiban "aggodalmat kelt, hogy két különböző helyről Igényelnek tőlük anyagi eszközöket olyan feladatok ellátására, amelyeket azonosaknak tekintenek" - és igy tovább. ' ' " / Ez a referátum rendkivül érdekes betekintést nyújt az OECE, ill. most már az OECD tagállamai közt megszervezett természettudományos és műszaki kutatási együttműködés egész szerkezetébe - és belső ellentmondásaiba. A kapitalizmus belső ellentmondásai ugyanis egészen kérlelhetetlenül megmutatkoznak a tőkés országok gazdasági célú kutatási együttműködésében is. Az egész beszámoló, amelyet az OECE kanadai delegációjának volt vezetője, D.Wilgress készitett el a főtitkárság megbízásából és az OECE tagállamaiban végzett helyszíni vizsgálódásai nyomán, 1 1 1 1 1 / igen sok figyelemreméltó, sőt - marxista szemmel olvasva - egyenest leleplező adatot tartalmaz, s gondos tanulmányozást érdemel. Ugyancsak érdekes tanulságokat nyújt az OECE egy másik szerve, az Európai Termelékenységi Ügynökség által rendezett 1959. évi konferencia anyaga is. E konferencia azoknak az üzemszociológiai, munkalélektani, stb. rizsgálatoknak helyzetét tárgyalta, amelyeket az OECE különböző tagállamaiban folytatnak az ipari termelékenység fokozása érdekében. Az ipari munka területén folytatott szociológiai és szociálpszichológiai kutatás egyébként olyan témakör, ahol még a nagytőke szolgálatában álló tudósok sem tudják +/ Co-operation, 20-21. p. ++/ Co-operatlon, 2.p. +++/ Entwurf des OECD-Statuts. /Az OECD statútumának tervezete. / Organisation, S 4, Mi l / Co-operation, З.р. -Н-Н-f/Report, 21, p. 46
