Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

3. szám - Szemle

ADATOKA SZOVJET TUDOMÁNYOS KUTATÁS SZERVEZETÉNEK ROHAMOS NÖVEKEDÉSÉRŐL 1959-ben 310 000 tudományos dolgozó volt az országban, s ebből 145 000 a főiskolákon tevékenykedett. A tudományos káderek számának évi növekedése körülbelül 9 százalékot tett ki az elmúlt esztendőkben; ma már több mint 350 000 tudományos dolgozó van az egész országban; számuk több mint kétszeresére nőtt az utolsó tiz évben. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája kádereinek számszerű növekedése még ennél is gyorsabb volt, bár ezekben az években Akadémiánk erejének egy részét a szövetséges köztársaságok egész sor akadémiájának fejlesztésére fordította s a tudósok egész osztagait adta át nekik. Tiz év alatt akadémiánk tudományos munkatársainak száma 7 600-ról 23 000-re növekedett. Az évi gyarapodás 9-15 százalékot tett ki. Jelenleg 161 akadémikus, 369 levelező tag s a tudományok i 362 doktora és 7 618 kandidátusa dolgozik az Akadémián (az országban található 10 500 doktor és 95 000 kandidátus közül). Az utóbbi években a szovjet tudomány kádereinek körülbelül 6,5%-a, költségvetésének pedig mintegy 8 %-a jutott a Tudományos Akadémiának. Jelenleg körülbelül 3 500 különféle önálló tudományos intézmény működik a Szovjetunióban; ebből 1 600 tartozik a tudományos kutatóintézetek vagy az ezzel egyenértékű egyéb intézmények kategóriájába. Az intézetek közül 160, tehát 10 százalék van alárendelve a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának. AZ AKADÉMIAI INTÉZETI HÁLÓZAT KIÉPÜLÉSE Az elmúlt tiz évben 31 intézetet szerveztek az Akadémia osztályainak keretében, - a szibériai osztály és kirendeltségei keretében pedig még további 41-et. Intézeteink megfelelő elhelyezése terén még mindig mutatkoznak hiányosságok, néha kirívó hiányosságok is, habár nagyobbrészt uj épületekkel, kisebb, de azért jelentős részben pedig már meglévő épületek átvételével és átalakításával sikerült több mint kétszeresére növelni tudományos célokra használt helyiségeinek alapterületét. Az egyes osztályokat tekintve a következő képet kapjuk: a fizika-matematikai tudományoknál a növekedés 3,6-szoros, a kémiád tudományoknál 2,8-szoros, a geológiai-földrajzi tudományoknál 1,3-szoros, a biológiai tudományoknál 1,4-szeres , a műszaki tudományoknál4 ,3-szoros, a történelemtudománynál 1,4-szeres, a közgazdasági, filozófiád és jogtudományoknál 3-szoros, az irodalom- és nyelvtudománynál 1,2-szeres. Bár intézeteink jelentős része ma már kielégítően van elhelyezve, akadnak ezért "ló nélküli gazdaságaink" is - például a Földrajzi Intézet, a Világirodalmi Intézet, több moszkvai biológiai intézet és a Hidrogeológiai Laboratórium. Reméljük, hogy a közeljövőben meg fogjuk oldani az akadémiai intézetek elhelyezési problémáinak túlnyomó részét. Ezt a reményünket arra alapozzuk, hogy egyrészt az állami terv egyre növekvő beruházásokat irányoz elő számunkra,másrészt rövidesen használatba vehetünk egy sor épületet; Moszkvában és más városokban. Ez persze nem ment fel minket azon kötelezettségünk alól, hogy az intézetek egy részét kitelepítsük Moszkvából; csakhogy ezen a téren a helyzet egyáltalán nem kielégítő. Az Erdészeti Intézetet már áthelyeztük Krasznojarszkba, a Tengeri Hidrofízikai Intézet pedig most költözik át Szevasztopolba. Hogy azokat a tudományos intézményeket, amelyeknek feltétlenül szoros kapcsolatot kell tartaniok a moszkvai kutatóintézetekkel, Moszkván kivül, de azért a főváros közelében helyezhessük el,az Akadémia 27