Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

3. szám - Szemle

megkezdte Puscsinoban, Szerpuhov mellett, egy tudósváros építését. Már elkészült egy rádióteleszkóp a hozzá tartozó felszereléssel együtt, még az idén megkezdődik a Biofizikai Intézet, jövőre pedig - remélhetőleg több biológiai intézet épitése. Leningrád alatt már befejeződött a Fizikai Műszaki Intézet egyik igen nagy kiterjedésű osztályának építkezése; az itt elhelyezett s a maga nemében egyedülálló berendezéseket az Akadémia más intézetei is használhatják. Fejlesztjük Koltusit (Pavlovót) és Pulkovót is. Folyik a munka Kazányban, Ufáhan és Szverdlovszkban, továbbá a Kola-félszigeten Apatitban, de az építkezés méretei és a munkatempó gyorsasága szempontjából a novoszibirszki tudósváros áll az első helyen. Az elmúlt évtizedben a Szovjetunió Tudományos Akadémiája a szövetségi köztársaságok akadémiáivá alakította át kirendeltségeit. A szövetségi köztársaságokban a tudomány fejlődése ma már alapjábanvéve saját akadémiáik sikeres tevékenységétől függ. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának most nagyobb figyelmet kell szentelnie az Oroszországi Szovjet Föderativ Szocialista Köztársaság autonóm köztársaságai tudományos központjainak építésére és a fejlődő iparral szorosan együttműködő nagy tudományos kutatóintézetek megszervezésére az ország főbb iparvidékein,elsősorban Szibériában,ahol ez a munka már meg is indult, továbbá a Távol-Keleten, az Uraiban és a Volga-vidéken. Javasolom, hogy miközben az emiitett övezetekben tovább folytatjuk a novoszibirszki épitkezés befejezése után létesítendő nagy tudományos központok megszervezésének előkészületeit, emellett aVolga-vidék olyan fontosabb iparvárosaiban, mint Gorkij, Kujbisev, Szarátov és Sztálingrád .feltétlenül már most állítsuk fel alapvető tudományos kutatóintézeteinknek azokat az osztályait, amelyek az itt lévő ipartelepek profiljának megfelelő tevékenységet folytatnak, mégpedig olyan perspektívával, hogy ezek az osztályok az anyaintézetek segítségével később erős, önálló intézetekké váljanak. Nem is beszélve Kazányról, Ufáról és Szverdlovszkról, ahol a Tudományos Akadémia kirendeltségeinek keretében már most is egész sor intézet van, amelyeket ugyancsak teljes mértékben kell fejleszteni. 1960-BAN 72 800 IV TERJEDELMŰ AKADÉMIAI TUDOMÁNYOS KIADVÁNY Hosszú időn át nehézséget okozott a tudományos munkák kiadása. Még ma is vannak nehézségek, különösen ami a kiadványok megjelenésének határidejét illeti. De a nyomdai kapacitás most már nem jelent szük keresztmetszetet. 1950-ben 13 948 szerzői iv (40 000 betű terjedelmű nyomtatott iv) jelent meg, 1960-ban viszont 72 800, tehát a tudományos irodalom kiadásának növekedése 522%-ot tesz ki. A könyvkiadás háromszorosára, a folyóirat-kiadás több mint kilencszeresére - 3 655 szerzői ívről 33 232 szerzői ivre - emelkedett. A folyóiratok száma negyvenről százegyre nőtt. Szüntelenül szaporodik a tudományos és műszaki tájékoztató szolgálat (VINITI) kiadványainak menynyisége. 1953-tól a mai napig42-szeresére növekedett a referáló folyóiratban megjelent információk terjedelme. 1960-ban a tájékoztató közlemények száma majdnem elérte a 700 000-et. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának nyomdái ma már rendkivül komoly kapacitással rendelkeznek: évi 60 000 szerzői ivet tudnak kiszedni. A SZOVJET FIZIKA ÉS KÉMIA UJ SIKEREI Bővülnek a szovjet tudomány kisérleü lehetőségei is. Igen bonyolult felszerelésekkel rendelkezünk, igy például bámulatos automatikus berendezések segítségével irányi tottegyedülálló Űrhajókkal kutatjuk a világűrt. 28