Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Tartalomjegyzék

BEVEZETŐ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1960. évi 24. számú törvényerejű rendelete, valamint az akadémiai alapszabályoknak az 1960.évi közgyűlésen módosított szövege arra kötelezi Akadémiánkat, hogy - elsősorban saját kutatóintézményei keretében - megszervezze, irányítsa és összehangolja "az elméleti és kisérleti alapkutatások, valamint az alkalmazott tudományok körében folytatott elvi jellegű kutatások" menetét, továbbá részt vegyen a tudományos kutatások összességének "országos irányításában és egybehangolásában" is. Ezt a hatalmas feladatot az akadémiai tudóstestület, kutatóhálózat és igazgatási apparátus csak a tudományos kutatások tervezésének, igazgatásának és szervezésének legkorszerűbb elvei és módszerei alkalmazásával láthatja el megfelelően. Sőt ezen elvek és módszerek kidolgozása és érvényesítése tekintetében az Akadémia felelőssége nem is korlátozódik csak a sajátmaga által szervezett és támogatott kutatásokra, hanem az idézett rendelkezések értelmében "elvi és módszertani befolyást" kell gyakorolnia az egész hazai alapkutatási és elvi jellegű alkalmazott kutatási munkára - arra is, ami a minisztériumok és országos hatáskörű szervek felügyelete alatt folyik. A tudományos kutatás tervezésének, igazgatásának és szervezésének körébe tartozó feladatok immár nem jelentenek újdonságot Akadémiánk és tudományos életünk számára , hiszen az Akadémia 1950. évi újjászervezése óta számos nagyjelentőségű lépés történt országos méretű kutatási feladatok tervszerű végrehajtása, valamint tudományigazgatásunk és kutatószervezetünk általános fejlesztése és korszerűsítése terén. Bizonyos értelemben fordulatot jelentett azután éppen az elmúlt évben az egész magyar tudományos élet mozgósítása az országos távlati tudományos kutatási terv kidolgozása érdekében. E munkálat során ugyanis egyrészt kiderült, hogy mennyire adva vannak a feltételek a magyar tudományos kutatás minden eddigi méretet messze meghaladó fejlesztésére s ezzel egyetemben egész gazdaságunk és kulturánk színvonalának emelésére, másrészt azonban éppen a távlati terv előkészítése során bizonyosodtunk meg arról, hogy mennyire szükséges kutatástervezési, kutatásigazgatási és kutatásszervezési gyakorlatunknak az eddiginél szélesebb alapokra való helyezése, megfelelő elvi és módszertani megalapozása, s ezzel kapcsolatban mindazoknak a tapasztalatoknak és eredményeknek a tanulmányozása, amelyeket hasonló feladatok megoldásában az utóbbi évtizedek folyamán más országokban - elsősorban a Szovjetunióban és a szocializmust épitő népi demokráciákban - nyertek. Mindez együttvéve arra indította Akadémiánk elnökségét, hogy az Akadémiai Könyvtár speciális gyűjtési területévé tegye a tudományos kutatás tervezésének, igazgatásának és szervezésének nemzetközi irodalmát, megfelelő apparátust létesítsen ott e terjedelmes és rohamosan növekvő - hovatovább külön tudományos szakterületet alkotó - ismeretanyag dokumentációs feldolgozására, s végül megbizza az Akadémiai Könyviárt e Tájékoztató kiadásával, amelynek feladata az, hogy Akadémiánk tagjai, valamint az egész akadémiai kutatóhálózat és igazgatási apparátus, továbbá a magyar tudományos élet vezető és irányító szervei számára évente hatszor megjelenő időszaki kiadvány alakjában folyamatos dokumentációt nyújtson a kutatástervezés, kutatásigazgatás és kutatásszervezés nemzetközi helyzetéről. S