Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

3. A tudományos publikálás és kommunikálás

Az ipari termékként gyártott árujelleg súlyát több olyan tényező határozza meg, amelyek a kutatótól kevéssé függnek, de őt nagyon érdeklik. Egy ezek közül rendkívüli mértékben, és ez a cikkek átfutási ideje. Ez két szakaszból tevődik össze: (1) a beérkezéstől az elfogadásig teijedő szakmai szakaszból, (2) az elfogadástól a megjelenésig teijedő nyomdai szakaszból (24. ábra). Szakmai szakasz Nyomdai szakasz -4i i A cikk beérkezése elfogadása i A cikk átfutási ideje megjelenése Idő 24. ábra. A dolgozatcikkek átfutási idejének felbontása A kutatót természetesen ezek a szakaszok együttesen érintik. A jó folyóiratokban a cikkek teljes átfutási ideje 6-10 hónap között van. Gyorsan fejlődő területen a hosszú átfutási idő különösképpen kedvezőtlen. Ha most feltesszük a kérdést, hol publikáljon a kutató

2

7'

2

8 a válasz egyértelmű: az informális csatornák igénybevétele után elsősorban folyóiratokban, éspedig azokban a folyóiratokban, amelyek révén a kommunikálás folyamatos, az értékelés, az asszimilálás, a tudomány egészébe való beépülés biztosított. Hogyan döntjük el, hogy melyek ezek a folyóiratok? Minden szakterületen a kutatók előtt nagyjából nyilvánvaló a terület jelentős folyóiratainak világrangsora. Ha azonban ez a kvalitatív kép nem eléggé vüágos, vagy kiegészítésre szorul, akkor a rangsor kialakításához tudománymetriai eljárások is rendelkezésre állnak.

2 9-3

1 Ezek alkalmazásával néhány órás munkával felállítható bármely szakterület legjelentősebb folyóiratainak rangsora összevetése a már említett kvalitatív értékítélet alapján készített listával, hozzájárulhat a végleges kép, illetve a „hol publikáljunk? " kérdés megválaszolásához és az egyéni, illetve a kollektív publikációs stratégia kialakításához. 82 »