Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

3. A tudományos publikálás és kommunikálás

cikkeire vonatkozó idézetek száma, míg a 4. oszlop csak az 1982, az 5. oszlop pedig csak az 1981 évekre vonatkozó idézetek száma, míg a 6. oszlop az előbbi kettő összege. A 7-10. oszlopok az illető folyóirat által 1982-ben, 1981-ben, ill. a két évben együttesen publikált cikkek száma. Az „impact factor", a hatástényező (10. oszlop) definíció szerint tehát a 6. és a 9. oszlop adatainak hányadosa. Ali. oszlop a folyóiratban 1983-ban megjelent cikkekre ugyanezen évben kapott idézetek száma, a 12. oszlop a folyóiratban 1983-ban megjelent cikkek száma. Az „immediacy index", a frissességi mutató (13. oszlop) tehát a 11. és 12. oszlop adatainak hányadosa. A hatástényezők hányadosa azt is megmutatja, hogy pl. átlagosan hányszor jobban idézik az egyik folyóiratban megjelent cikkeket, mint a másikban. A frissességi mutató nagymértékben függ a folyóirat megjelenési gyakoriságától. Egy heti megjelenésű folyóirat immediacy indexe nyilvánvalóan nagyobb lesz, mint egy havi vagy akár még ritkábban megjelenő folyóiraté. A folyóiratok hatástényezője összefüggésben van szerkesztőinek tudományos eredményeivel. A 23. ábra a szerkesztők egy főre eső idézettsége és az általuk szerkesztett folyóirat hatástényezője közötti összefüggést mutatja a kémiai folyóiratok esetén. A logaritmusuk közötti korrelációs együttható 0,627, ami 99%-nál nagyobb megbízhatósági korrelációt jelent.

1

9 7 10

23 5 7 10

3 , Szerkesztők idézettsége/fó 23. ábra. Korrelációs összefüggés a kémiai folyóiratok impakt faktora és szerkesztőik idézettsége között A folyóiratokat jellemző mutatók nem függetlenek olyan árujellegű adottságoktól, mint pl. a folyóirat megjelenési pontossága és megbízhatósága (pl. az 1985. januári szám valóban januárban és nem, mondjuk, áprilisban vagy még később jelenik meg). 81