Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
1. Bevezetés és alapfogalmak
tetszés szerint választ hozzájuk illő leírást, rendszerint matematikai függvény formájában. A jövőbeni növekedésre vonatkozó előrejelzések ezután extrapolálással nyerhetők. A másik módszer a tudományban tapasztalható valamilyen társadalmi folyamattal kapcsolatos lűpotézis felállításával kezdi, mely vagy szociológiai kutatásokon, vagy intuíción alapul. A hipotézis következményeit ezután kifejtik és ez a folyamat gyakran matemiatikai függvény megformulázását eredményezi. A tudománymetriai irodalomról egy másik összefoglaló munka 1977-ben jelent meg Moravcsik (Elméleti Tudományok Intézete, Oregoni Egyetem) tollából „A Progress Report on the Quantification of Science" (A tudomány kvantifikálásának újabb eredményei) címmel. 1 3 Moravcsik megjegyzi, hogy a tudománymetriai kutatói számszerűsíteni tudják mindazt, ami a tudomány gépezetébe betáplálásra kerül, és azt is, ami abból termékként kikerül. A betáplálásra kerülő tényezők közül elsődleges fontosságúak a munkaerő és a pénz. Másodlagosak például a megépített laboratóriumi épületek száma, vagy a kutatók által felhasznált komputer gépidők, stb. A tudomány gépezetéből kikerülő termékek inkább alkalmasak a tudománymetriai vizsgálatokra. Ilyen jellegű adat például: a publikáló szerzők száma, földrajzi eloszlásuk, az egyes években produkált közleményeik száma, az egyes közlemények vagy egy szerzők által kapott idézetek száma. Moravcsik cikkének megjelenésétől eltelt időben sem pangott a munka a tudománymetria területén. A tudomány növekedésének, a tudományos kommunikációs tevékenységnek számos aspektusa megérett a vizsgálatra. Az ezen a területen dolgozók számára sokáig probléma volt, hogy csak nehezen találhattak olyan folyóiratot, amelyben tudománymetriai tanulmányaikat közölhették volna. Tudománymetriai cikkek a Science-tői és Nature-tő\ kezdve a Journal of Documentation-ig, a Social Studies of Scienceig, az American Sociological Reviewig, az American Phychologist-ig, és a Journal of the American Society for Information Scienceig bezárólag különféle folyóiratokban jelentek meg, hogy csak néhányat említsünk. Ezen terület irodalma a gyorsan növekvő területekre jellemző, amelyek előbb vagy utóbb létrehozzák saját folyóirataikat. 1978 szeptemberében megjelent egy új folyóirat a Scientometries, az Akadémiai Kiadó és a Holland Elsevier Tudományos Kiadó közös kiadásában. A tudomány mérésének, kvantifikálásának kérdése nemcsak az iparilag fejlett országokban, hanem a világ fejlődő területein is fontos témává vált. A közvélemény mindenütt a szűkösen rendelkezésre álló kutatási ráfordítások jobb hasznosítását követeli. A tudománymetria olyan természetű kavantitatív adatokkal szolgálhat, amelyeket a döntések hozásában felhasználhatnak. A tudománymetriai kutatások hazánkban a hetvenes évek közepén 19
