Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
1. Bevezetés és alapfogalmak
indultak meg. A vizsgálatok három fő terület köré csoportosíthatók, nevezetesen, egyes (főleg kémiai, fizikai) szakterületek tudománymetriai felmérése, a tudományos teljesítmények mérésének problémája, a tudománymetriai mutatószámok kifejlesztése és a hazai természettudományos kutatás „egészségi állapotának" vizsgálata ezek tükrében. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 1981-ben indította az „Informatika és Tudománymetria" című sorozatát, amelyben 1984 végéig négy kötet került kiadásra. 3 2 ' 2 5 > 3 3 > 3 5 1.3 A tudománymetria mint a tudomány fejlődésének információs modellje Amint azt már korábban említettük, a tudománytan megalapítójának J. D. Bemal professzort tekinthetjük 1939-ben kiadott könyve alapján. 7 Annak ellenére, hogy mint önálló tudományág csupán néhány évtizedes múltra tekint vissza, a modellek széles skáláját alakította ki, amelynek a tudomány fejlődési folyamatainak tanulmányozását teszik lehetővé. 5 Ezek közül most bemutatunk néhány modellt. 1. Logikai modell. A tudományt mint a gondolatok logikai fejlődését vizsgálja. A modern tudomány bonyolult rendszert alkot. A logikai modellnek meg kell oldania ennek a bonyolult rendszernek az osztályozását, amely a történeti és logikai egység elvéből kell, hogy kiinduljon. 2. Ismeretelméleti modell. A tudományos kutatás módszertanának vizsgálatával foglalkozik. Ilyenek pl. a matematikai bizonyítás, a hipotézis, a kísérlet, a kísérletek eredményeinek elemzése. 3. Gazdasági modell. A tudomány és az adott ország gazdasági fejlődésének kölcsönhatását vizsgálja és értékeli a tudományos kutatások hatékonyságát. 4. Politikai modell. A tudomány és a politikai elméletek közötti kölcsönhatásokat, valamint a tudományos potenciál és az ország tekintélye, védelmi ereje között levő kapcsolatokat vizsgálja. 5. Szociológiai modell. A kutatókat mint szociológiai csoportot tekinti. Vizsgálja az ezen belül kialakult mikrocsoportok, valamint az egyén közötti kölcsönhatásokat a tudósok nemzetisége, életkora, képzettsége, tudományos fokozata, tudományos kitüntetése (pl. Nobel és egyéb díjak) stb. függvényében. 6. Demográfiai modell. A tudományos potenciált demográfiai kérdések tükrében vizsgálja. Foglalkozik a tudományos közösségek életkorával, elöregedésével. 20
