Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

1. Bevezetés és alapfogalmak

Ebben történik meg először egy határozott tudományos modellnek a nyers adatokkal való összekapcsolása és az eredmények meglepően elegánsak és értelmesek".

1 7 A tudománymetria irodalmának növekedése rohamos. Már 1978-ban közel 600 volt egyik területével, az idézetelemzéssel foglalkozó cikkek száma. Hjerppe bibliográfiája (Bibliography of Bibliometrics and Citation Indexing and Analysis) 1980-ban már 2032 tételt sorol fel. A National Science Board (Nemzeti Tudományos Testület) először 1972-ben jelentette meg „Science Indicators" (Tudományos mutatók) című kiadványát, amely kétévenként kerül kiadásra és nagy mennyiségű statisztikai információt ölel fel.

1

9 Kinyilvánított célkitűzése, hogy számszerű képet adjon a kutatás helyzetéről az Egyesült Államokban. A „Tudományos mutatók"-ban feldolgozott adatok zöme táblázatok és ábrák formájában, valamint grafikus ábrázolásban kerülnek bemutatásra. A mű kitűnő nyersan, agot nyújt amelyből következtetések vonhatók le a tudomány jövőbeni helyzetére és állapotára vonatkozóan. Robert Wright, a National Science Foundation (Nemzeti Tudományos Alap) tudományos mutatókkal foglalkozó részlegének vezetője rámutat, hogy a „Tudományos mutatók" első megjelenése után az Egyesült Államok kormánya 50 millió dollárral növelte az egyetemeken folytatott alapkutatásokra fordítandó anyagi támogatás összegét. A tudományos mutatókról mélyreható kritikai elemzést olvashatunk a „Toward a Metric of Science: Advent of Science Indicators" (Üt a tudomány mérése felé: a tudományos mutatók bevezetése) című munkában.

2

1 A kötet alapjául egy 1974-ben, a kaliforniai Stanfordban, a Magatartástudományi Kutató Központban megrendezett konferencia szolgált amely a tudományos mutatókkal kapcsolatos témák széles skáláját tartalmazta. „Evaluative Bibliometrics: The Use of Publication and Citation Analysis in the Evaluation of Scientific Activity" (Értékelő bibliometria: a publikációk és idézetek elemzésének felhasználása a tudományos tevékenység értékelésére) című munkájukban Narin és a Computer Horizons, Inc. vezető munkatársai a Nemzeti Tudományos Alap számára összegezték a közlemények és idézetek mérésén alapuló értékelés pillanatnyi helyzetét.

2

2 Néhány kísérlet történt arra is, hogy megpróbálják összefoglalni azokat a tudománymetriai kutatásokat, melyek eredménye eddig publikálásra került és, hogy meghatározzák ezek fő irányvonalait. Gilbert és Woolgar (Yorki Egyetem, Szociológiai Tanszék) 1974-ben a Science Studiesban megjelent összefoglaló munkájukban például két különböző módszert jelölnek meg, amelyeket a tudomány növekedését számszerűsítő tanulmányokban használnak.

2

3 Az első módszer a rendelkezésre álló adatokat veszi alapul, majd 18