Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

1. Bevezetés és alapfogalmak

1.1 A bibliometria és a tudománymetria kialakulása, tárgya és módszere Az a gondolat, hogy az egyes szakterületek irodalma ugyanolyan rendszeres kutatásnak vethető alá, mint bármely fizikai vagy biológiai jelenség, több mint 60 éves múltra tekinthet vissza. A legelső ilyen típusú közleményben Cole és Eales

1 1917-ben az összehasonlító anatómia tárgykörében 1543 és 1860 között megjelent dolgozatokat számlálták össze. A szerzőket az érdekelte, hogy miként mérhető a különböző országok viszonylagos hozzájárulása az anatómia fejlődéséhez három évszázad során. Vizsgálataik világosan megfogalmazott célja annak megállapítása volt, hogy mely állatcsoportok, s az anatómia milyen problémái kötötték le a kutatók érdeklődését, valamint az, hogy miként nyilvánult meg a korabeli események hatása az anatómiai gondolkodás alakulásában. Megpróbálták elkülöníteni, s egyenként ábrázolni minden európai ország teljesítményét. Eredményüket így summázták: . . . „lehetségesnek látszott az anatómiai kutatásokat végző testületek tevékenységének, az egyes országok időszakról-időszakra változó viszonylagos fontosságának és a tárgykör felbontásának geometriai ábrázolása". Cole és Eales

1 tudatában voltak módszerük korlátainak. Megjegyezték, hogy „egy ábra csak numerikus értékeket tüntet fel, s ez önmagában is már súlyosan félrevezető lehet. Csupán a számok alapján 50 kérészéletű cikk szerzője fontosabbnak tűnhet, mint William Harvey, aki mindössze két igen jelentős közleménnyel szerepel. Elengedhetetlen tehát, hogy az ábrákból levont következtetéseket a tanulmány tárgyát képező irodalom tükrében ellenőrizzék." Cole és Eales cikkét számos hasonló vizsgálatról szóló közlemény követte. Ezek már kitértek más szakterületek és diszciplinák tanulmányozására is, egyben felbukkannak ennek az új módszernek, vagy inkább alakuló szakterületnek a különböző elnevezései is. 1923-ban találkozunk először a ,,

statistical bibliography" kifejezéssel Hulme

2 könyvének címében, amely a szekundér irodalom statisztikai analíziséből a modem civilizáció fejlődési irányaira kívánt következtetni. 13