Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
1. Bevezetés és alapfogalmak
A könyvtári statisztika megjelölésére tűnt fel a ,,librametry" szó, amely azonban nem vonult be a köztudatba. 3 1969-ben Pritchard a Journal of Documentation c. folyóiratban megjelent egyik cikkének címében a „statistical bibliography" megjelölésére elsőként használta a ,,bibliometry" szócskát. 4 Pritchard e fogalmat így határozza meg: „a bibliometria célja, hogy fényt derítsen az írott formában jelentkező kommunikáció folyamatára, felvilágosítást adjon az egyes szakterületek természetéről és pályájáról azáltal, hogy az írott kommunikáció különböző vonatkozásait numerikusan megragadja és elemzi." Rövidebb megfogalmazásban: a bibliometria a matematikai statisztika módszereinek alkalmazása könyvekre és a kommunikáció egyéb közegeire. Éppen napjainkban lehetünk tanúi a matematikai módszerek benyomulásának számos tudományágba. Ezt a „metria", a mérést jelentő szócska hozzáfűzése jelzi. Ilyenek például az egyes diszciplínákban önálló életet kezdő alterületek mint az archeológiában az archeometria, a biológiában a biometria, az ökonómiában az ökonometria, a pszichológiában a pszichometria, a szociológiában a szociometria, stb. A bibliometria kifejezést néha olyankor is használják, amikor egy tudományágat vagy egy tudományos tevékenységet vizsgálnak a tudományos közlemények elemzése alapján a cikkek hivatkozásainak és a kapott idézeteinek tükrében.* Ami az elnevezéseket illeti megjegyezzük, hogy 1979-ben Nacke 24 felvetette az „informetria" kifejezést, mint az informatika matematikai aspektusainak tanát. A tudománymetriával való átfedései miatt elfogadása vitatott. A tudomány metria kifejezést Vaszilij Nalimov 5 vezette be 1969-ben megjelent „Naukometrija" c. könyvének címeként, amelyben körvonalazta e diszciplína tárgykörét. A tudomány időben előrehaladó folyamat, s mint ilyen, kvantitatív jellegű vizsgálatnak vethető alá éppen úgy, mint a biológia, a kémia, vagy fizika időtől függő folyamatai. Fenomenológiai szempontból mondja Nalimov — a tudomány alapvetően új információk felkutatását célozza. E folyamat kumulatív és kollektív jellegű: minden tudományos eredmény bizonyos mértékig a már korábban lefektetett elvekre épül. Új tudományos eredmények a korábbiak újraelemzése, s továbbfejlesztése révén keletkeznek. A tudomány önszervező rendszer, melynek fejlődését információáramlásai vezérlik. Nalimov szerint tudománymetrián mindazok a kvanti*Megjegyezzük, hogy a magyar nyelvű tudománymetriai irodalomban bevált gyakorlat szerint egy adott cikk hivatkozásainak a cikk irodalomjegyzékében felsorolt bibliográfiai tételeket nevezzük (references), míg ugyanezen cikk idézetei (citations) a más cikkekben a szóbanforgó cikkre vonatkozó bibliográfiai utalások. Míg bizonyos összefüggésekben a két kifejezés felcserélhető' - hiszen minden hivatkozás egyben egy másik mű idézete, más esetekben a különbség kulcsfontosságú. 14
