Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
7. Kis tudomány-nagy tudomány
c Együttműködés — — -t Munkatársak száma | L Produktivitás (•--,! i j • I c Minőség i Láthatóság I I . _ - J Publikációk szama Idézetek száma Elismerés 43. ábra. Az együttműködés, produktivitás, minőség és láthatóság, illetve az ezekkel kapcsolatos mérhető mennyiségek összefüggése 7.3 Társszerzői multigráfok Az információáramlás irányait és mennyiségét, a láthatatlan kollégium kialakulását, mindezek időbeli változását szemléltetik az ún. társszerzői multigráfok. Az információcsere legmagasabb fokát az egyes kutatók közötti társszerzőség jelenti. A közösen írt publikáció a szerzők közvetlen kapcsolatát és az információ teljes cseréjét tételezi fel. A társszerzőség tehát dokumentált informális kommunikáció. Ezt a kapcsolatot gráfként is ábrázolhatjuk. A gráf egy olyan alakzat, amely pontokból és bizonyos pontpárokat összekötő vonaldarabokból áll. A pontok esetünkben a cikkek szerzőit, az azokat összekötő élek a társszerzői kapcsolatot jelentik. Joggal feltételezhetjük, hogy amennyiben ez a kapcsolat, azaz az informális kommunikáció a szerzők között egyszer már létrejött, akkor az a továbbiakban is fennmarad. A gráf lehet élnélküli (nem teljes) vagy teljes. Teljes gráfnak nevezzük azokat az alakzatokat amelyeknek a pontjain és élein keresztül (akár indirekt úton is) minden egyes ponthoz eljuthatunk. Az ilyen teljes kommunikációs részgráfok halmaza, például egy területen publikáló szerzők és kapcsolataik egy nem teljes kommunikációs multigráfot alkotnak. A konszenzus és a tudományterület paradigmái ebben a kommunikációs multigráfban alakulnak ki. 1 1 Ezek kialakulására és fejlődésére döntő jelentőségű a rendszer rendezetlensége, a kommunikáció szabad áramlásának lehetősége. Ennek mérése céljából vonjunk párhuzamot a multigráf szerkezete és a klasszikustermodinamika entrópiája (S) kőzött. Az entrópia egy rendszer rendezetlenségét jelenti. A termodinamika II. főtétele kimondja, hogy minden spontán változás a rendszerben az entópia növekedésével jár, azaz a rendszer a rendezettebből a rendezetlenebb felé halad. Mivel egy rendezetlenebb 136
