Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
7. Kis tudomány-nagy tudomány
rendszer tehát sokkal valószínűbb mint egy kevésbé rendezetlen, az entrópiát a rendszer állapot valószínűségeként is kezelhetjük. A klasszikus statisztikus termodinamikában a rendszer entrópiáját (S) a Boltzmann egyenlet adja meg S = k In W (50) ahol k a Bolzmann állandó, W a rendszer állapot valószínűsége, In az e-alapú (természetes) logaritmus. Egy kommunikációs rendszer entrópiája, információtartalma (I) az analógia alapján I = k In P (51) ahol k= 1/in 2 amennyiben az információt bitekben méijük, P a rendszer állapot valószínűsége. Brillouin kimutatta, hogy egy N jelből álló üzenet esetén, ha a jelek között s különböző van, a rendszer statisztikai rendezetlensége, azaz a jelkészletből összeállítható összes üzenet száma N! P = —f j -f 7 (52) ni! n 2! . .. n^.. .n s! ahol n ( az i-edik féle jel száma az üzenetben. Egy társszerzői multigráf statisztikus rendezetlensége tehát N! I = k In (53) ni ! n 2!. ..nd.. .n s! ahol N a multigráfban levő összes (társ)szerző száma, m az i-edik típusú részgráfban levő szerzők száma, s a részgráfok száma. 1 2 Egy gráf statisztikus rendezetlenségét viszonyíthatjuk az abszolút rendezetlenséghez, amely akkor áll elő, ha az (53) egyenletben a nevező 1-gyel egyenlő. Ekkor I ma x = klnN! (54) azaz a relatív statisztikus rendezetlenség: I 1 N! I , = In (55) re l Énax ni!n 2!... n i!...n s! 137
