Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

4. A tudományos szakirodalom szóródása: Bradford törvénye

kumulatív számát jelenti a kölcsönzések alapján sorrendbe szedett n folyóiratra. Itt szeretnénk utalni Urquhart

1

2 ma már klasszikusnak számító vizsgálatára, a londoni Science Library 1956. év során beérkezett 53.000 külső kölcsönzési kérelem analízisére (31. ábra), amelynek summázott eredménye: az igények 80%-ának kielégítésére a teljes könyvtári állománynak kevesebb mint 10%-a elégségesnek bizonyult. 31. ábra. Egy évre vonatkoztatott kölcsönzések száma és a folyóiratok rangsora a kölcsönzések számának csökkenő mértéke szerint. A vizsgált könyvtár 9.120 folyóiratot kitevő raktárkészletéből kb. 3.000-et egyáltalán nem kölcsönöztek ki a vizsgált év során A folyóiratok idézetanalízisének felhasználása a könyvtári beszerzésben erősen vitatott.

1

3 Az idézeti adatok nem egyeznek meg a kölcsönzések gyakorisági adataival. Egy kutatót pl., aki egy szerényebb igényű szakterülettel foglalkozik, nem fogják kielégítem a diszciplína nagynevű, sokat idézett folyóiratai. A helyes beszerzési stratégia kialakításához tehát számos egyéb tényezőt, pl. a folyóiratok elévülését, különféle költségeket (előfizetés, tárolás, köttetés stb.) is figyelembe kell venni (ld. pl: a Kraft-féle módszert

1 3 ) a konkréten felmerülő igényeken kívül. Informatikai gyakorlatban a Zipf-eloszlás felhasználható pl. a tezauruszok minőségének vizsgálatára. A dokumentumok indexelése során az egyes deszkriptorok felhasználási gyakorisága során kialakult rangsorukat a deszkriptorok számával hasonlítjuk össze.

1

4 A Zipf eloszlás felhasználható automatikus indexelésre is. Ez a módszer számítógép segítségével összeszámlátja a dokumentumban leggyakrabban előforduló szavakat és kifejezéseket miután a tiltott szavak (stop words) listája segítségével kizárta az információt 102