Kőszeghy Péter (szerk.): Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági (Pécsi Lukács ford.) / Uray Piroska tanulmánya ( MTAK-MTA Irodalomtudományi Intézet. Budapest, 1988)

28 A későbbiekben formai és tartalmi tekintetben egyaránt megoszlik a meditációs-imádságos irodalom a katolikus és a protestáns szerzőknél. A katolikus szerzők közül elsőnek Pázmány Péternek még a szerző életében öt kiadást megért Imádságoskönyve

7

6 érdemel említést. Pázmány az első kiadás elé írt ajánlásában azzal okolja meg kiadását, hogy "szűkön és ritkán találtatik a mi nemzetünk közt keresztyén imádságos könyvecske ". Az imagyűjteményt nem ő maga írta, hanem "egynehány ájtatos könyörgéseket és hálaadásokat szedék öszve, nemcsak a régi szent atyák írásaiból, de legfőképpen a Szent írásból, hogy az Istennek szájából származott igékkel könyörgenénk."

7

7 Pázmány az Imádságoskönyvet az egyházi liturgikus év menete szerint építi fel, megadván benne a mindenkori nagy egyházi ünnepek (például "Boldog Aszszony hét innepe") imádságait és litániáit. Felkészíti olvasóit a Miatyánk, a Hiszekegy és az Ave Maria megfelelő értelmezésére, a bűnvallás töredelmességére, a gyónásra; megismerteti a szentségekkel, a misék ceremóniáival; megtanítja a hívőket a halál elfogadására. Mindamellett elsősorban a magánájtatosságra buzdít a különböző betegségekben és szerencsétlenségekben, boldog és boldogtalan állapotban; reggel és este mondandó imádságok megtartásával. Gyűjteményébe felvette a legelterjedtebb magánimákat, így az egyházatyák elmélkedéseit és imádságait, valamint Szent Brigitta tizenöt imáját Krisztus szenvedéseiről. Pázmány a tridenti zsinat szellemében igyekezett egységesíteni a katolikus vallási gyakorlatot. Kempis