Kőszeghy Péter (szerk.): Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági (Pécsi Lukács ford.) / Uray Piroska tanulmánya ( MTAK-MTA Irodalomtudományi Intézet. Budapest, 1988)

28 A későbbiekben formai és tartalmi tekintetben egy­aránt megoszlik a meditációs-imádságos irodalom a ka­tolikus és a protestáns szerzőknél. A katolikus szerzők közül elsőnek Pázmány Péter­nek még a szerző életében öt kiadást megért Imádságos­könyve 7 6 érdemel említést. Pázmány az első kiadás elé írt ajánlásában azzal okolja meg kiadását, hogy "szű­kön és ritkán találtatik a mi nemzetünk közt keresztyén imádságos könyvecske ". Az imagyűjteményt nem ő ma­ga írta, hanem "egynehány ájtatos könyörgéseket és há­laadásokat szedék öszve, nemcsak a régi szent atyák írá­saiból, de legfőképpen a Szent írásból, hogy az Istennek szájából származott igékkel könyörgenénk." 7 7 Pázmány az Imádságoskönyvet az egyházi litur­gikus év menete szerint építi fel, megadván benne a min­denkori nagy egyházi ünnepek (például "Boldog Asz­szony hét innepe") imádságait és litániáit. Felkészíti olvasóit a Miatyánk, a Hiszekegy és az Ave Maria meg­felelő értelmezésére, a bűnvallás töredelmességére, a gyónásra; megismerteti a szentségekkel, a misék cere­móniáival; megtanítja a hívőket a halál elfogadására. Mindamellett elsősorban a magánájtatosságra buzdít a különböző betegségekben és szerencsétlenségekben, bol­dog és boldogtalan állapotban; reggel és este mondandó imádságok megtartásával. Gyűjteményébe felvette a legelterjedtebb magánimákat, így az egyházatyák elmél­kedéseit és imádságait, valamint Szent Brigitta tizenöt imáját Krisztus szenvedéseiről. Pázmány a tridenti zsinat szellemében igyekezett egységesíteni a katolikus vallási gyakorlatot. Kempis

Next

/
Thumbnails
Contents