Kőszeghy Péter (szerk.): Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági (Pécsi Lukács ford.) / Uray Piroska tanulmánya ( MTAK-MTA Irodalomtudományi Intézet. Budapest, 1988)

27 Nagyon eltérnek viszont abban, hogy míg a kódexbeli magánájtatosságok leggyakoribb témája Szűz Mária, addig Báthory - protestáns volta miatt — meditációiban ettől tartózkodott. Megjelent továbbá elmélkedéseiben egy új, minőségileg eltérő elem: a személyes lelkiismeretvizsgálat, amely már nem azonos a középkori bűnvallások személytelenebb, topikus formáival.

7 Rimay János írásában szerzőjük protestánssága ellenére is feltűnik a Mária-kultusz, mégpedig nemcsak a "más kérésére csinált" Szűz Mária énekében, hanem a prózában írt Két nagypénteki elmélkedés második darabjában is.

7

5 Rimaynál szintén személyesebbé válnak a meditációk, s Báthoryhoz hasonlóan nála is dominál a lelkiismeretvizsgálat. Elmélkedései közül azonban nem annyira a prózában írtak, hanem a versei tartoznak a meditációknak ebbe a vonulatába. Vallomásos költészetének más darabjai (például a csehből fordított dicséret "az evangélium recitálása után" és a "Post concionem dicenda") a gyülekezeti, tehát a nem-személyes vallásgyakorlathoz kötődnek. Ilyen használatra utalnak az istenes versei elé illesztett prózai bevezető-elmélkedései is, amelyekben mintegy felszólítja a könyvét olvasó híveket az önvizsgálatra, bűnvallásra és imádságra. Három hosszabb prózai meditációja közül az életről szóló elmélkedés és az első nagypénteki meditáció javarészt a prédikációkkal rokon, értekező szellemben íródott, s csak a második nagypénteki elmélkedés tükrözi a meditációk elvont, az imádságokkal közös tőről eredő, szent elragadtatásban fogant formáját. * # #