Kőszeghy Péter (szerk.): Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági (Pécsi Lukács ford.) / Uray Piroska tanulmánya ( MTAK-MTA Irodalomtudományi Intézet. Budapest, 1988)

25 A pszeudo-ágostoni kötet nem kis mértékben el is tért a kódexek gyakorlatától, míg azok - még a kifejezetten magánájtatosságot szolgáló könyvek is (Festetics-, Czech- és Peer-kódex) - szoros kapcsolatban maradtak az egyházi, közösségi vallásgyakorlattal (különböző napokra és órákra rendelt imádságok, anüfónák, himnuszok), a pszeudo-ágostoni kötet az egyházi kötöttségektől teljesen ment maradt, és tisztán csak olvasója lelki elmélyülését és épülését szolgálta. Pécsi Lukács szándéka a kötet fordításával és kiadásával az volt, hogy imádságoskönyvet adjon a keresztény hívek kezébe. Ez világosan kitűnik az ugyanebben az évben kiadott A keresztény szüzek tisztességes koszorúja című könyvének előszavából: "Szükség azért, hogy az szűz leányzók az könyörgésben szüntelen foglalatosak legyenek, mind házoknál, midőn fölkelnek, lenyugosznak, esznek, avagy munkájokhoz kezdnek, az Egyházban, avagy tanulóhelyre mennek, az Istennek segítségül való hívásában, mind testi és lelki jókat ű Szent fölségétül kérvén, imádságos könyvekbül szép imádságokat olvasni, vagy megtanultakat ájtatosan elmondván, mintám az Anyaszentegyháznak fő tanító doktora Szent Ágoston nagy szép elmélkedő, magával való gondolkodó és beszélő imádságit írva hagyta, köztünk is az mi nyelvünkön találtatnak: a kívül is vannak az Anyaszentegyháznak szép könyörgések, melyeket ha nem mindenestül, de részébül nem árt tudni az gyenge szüzeknek és gyakorta azokban magokat foglalni, vagy hogy még ez hívságos világon kezdjék az örökké való jókat megkóstolni".

6

9