Kőszeghy Péter (szerk.): Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági (Pécsi Lukács ford.) / Uray Piroska tanulmánya ( MTAK-MTA Irodalomtudományi Intézet. Budapest, 1988)

12 familiárisa és udvarbírája lesz. 1586-tól, Telegdi halála után, a káptalani nyomda az ó' igazgatása alá került. 1595-ben Kutassy kíséretében részt vett a birodalmi gyűlésen. Ekkor már megillette a pápai engedéllyel felhatalmazott közjegyző címe is. Ugyanebben az évben, mint a káptalan gazdasági ügyvivője, átvette a töröktől felszabadított Esztergomban a káptalan birtokait. Nemesember és királyi familiáris. Feltehetően nem volt pap, így elképzelhető, hogy a Koszorú kiadásában közölt fametszet az ő családjáról készült — ebben az esetben feleségét vagy leányát Mártának hívták, két fiát pedig Imrének és Lászlónak. Valószínűleg 1603 végén vagy 1604 elején halt meg.

3

7 Pécsi Lukács írói működése az ellenreformáció előretörésének kezdeti időszakára esik. Oláh Miklós, aki az 1543-ban török megszállás alá került Esztergom helyett Nagyszombatba vitte át érseki székhelyét, ezt a várost tette a katolicizmus újbóli térhódításának központjává. Először a szintén idehúzódott káptalani iskolát fejlesztette a 16. század egyik legkiemelkedőbb intézményévé neves külföldi humanisták (Pietro Ulicino, Nicasius Ellebodius) meghívásával, majd a jezsuiták betelepítésével akarta megállítani az egyre jobban előrenyomuló protestantizmust. A jezsuiták ekkor még csak rövid ideig (1561-67) maradtak Nagyszombatban, távozásuk után az iskola vezetését, és ezzel együtt a katolikus hit védelmét és teijesztésének fel-