Kőszeghy Péter (szerk.): Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági (Pécsi Lukács ford.) / Uray Piroska tanulmánya ( MTAK-MTA Irodalomtudományi Intézet. Budapest, 1988)

11 Pécsi Lukács egyéb tisztségeit az 1594-es birodalmi gyűlés részvevőinek felsorolásából ismerjük: "Tekintetes Pécsi Lukács úr, Kutassy János győri püspök és főkancellár udvarbírája, az esztergomi főegyházmegye fiskálisa és szentszéki engedéllyel rendelkező közjegyző".

31 Az udvarbíró (magister curiae) cím az ekkori magyarországi nyelvhasználatban birtokigazgatót jelentett,

32 vagyis Pécsinek ez az állása hasonló a káptalani és főegyházmegyei fiskálisi státuszhoz. A közjegyzői hivatallal is nyilván a káptalan bízta meg.

3

3 A birodalmi gyűlés jegyzőkönyve szerint Pécsi Lukácsot a "tekintetes" (egregius) jelző illette meg. Ez Magyarországon a nemesek megszólítása volt.

3

4 Ezt támasztja alá az a két adat is, amely Pécsit "Sacrae Caesareae Maiestatis aulicus"-nak, illetve "familiaris"-nak címzi.

3

5 Pécsi Lukács könyveiben többször is feltűnik egy fametszetes címer, először az 1591-ben kiadott Koszorúban. Futó farkast ábrázol, hátán szárnyas kígyók tekerednek egy botra. A címer sisakjából szintén két szárny ágazik el. Mellette az L.P. (Lucas Peechi) betűk. Tehát Pécsi Lukács nemessége biztonsággal állítható. Nem találtam adatot arra, hogy örökölte-e a címet, vagy pedig maga nyerte el.

3

6 összefoglalva: Születésének helye és ideje bizonytalan. Az esztergomi érseki egyházmegye területén élt gyermekkorától fogva. A nagyszombati káptalani iskolában tanulhatott, további tanulmányokra Telegdi Miklós bíztatta. 1577-ben Nagyszombatban találjuk Telegdi Miklós mellett. 1578-tól a káptalan és az esztergomi egyházmegye fiskálisa, 1587 és 1591 között Kutassy János