Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.

I. KÉGL SÁNDOR, AZ IRANISTA - Kovács Hajnalka: Kégl Sándor tanulmánya Amir Husraw indiai perzsa költőröl

KÉGL TANULMÁNYA AMIR HUSRAW KÖLTŐRŐL fordítottját: egy qaslda részlet utolsó párversét külön idézi és fordítja,

2'' pedig ez esetben a verssorok témája még össze is függ. Ezeknek a Riza QulT Hän Hidäyat két irodalmi antológiájából átvett részleteknek, valamint Dawlatsäh tazkirájából idézett két párversnek a kivételével elmondható, hogy Kégl a többi lírai szemelvényt elsődleges forrásból, egy Husraw líráját tartalmazó gyűjteményből válogatta (AmTr Husraw 1871b).

3

0 A válogatás szempontjairól ez esetben sem tudunk meg semmit, a forrás vizsgálatából annyi viszont kiderül, hogy Kégl a kötet végével, a rubcflgyüjteménnyel kezdte (AmTr Husraw 1871b:458^466), amely a fejezetcím ellenére magába foglal más műfajokból vett rövid, pársoros részleteket is.

31 Meglehetősen nagy számban közöl verseket innen, amelynek az oka nyilván a rubai népszerűsége és könnyebb fordíthatósága.

3

2 A rub(fi-válogatás (Kégl 191 lb:584-587, valamint 599) közé ékeli aztán be a gazai szemelvényeket (Kégl 1911 b:587—598), amelyeket szintén különösebb rendszer nélkül válogat, helyenként a vers teljes szövegét idézve, helyenként viszont csak egy részletet. Pl. Husraw egyik híres, indiai hatásokat mutató gaza/jából, amely a költő első dívánja (Tuhfat as-sigar) legelején áll, Kégl csak a nyitó párverset közli: ,ytbr ml báred ve men misevem ez jár dsudá / Csün kunem dil becsenin rűz zi dildár dsudá" („Esik az eső, és eltávozik tőlem a kedvesem. Ilyen időben hogyan szakítsam én el szívemet a szeretőmtől?" Kégl 191 lb:590).

3

3 Kégl a versrészleteket igyekszik szó szerinti pontosságai fordítani, bár helyenként összevon vagy kihagy sorokat. Kora orientalistáihoz hasonlóan 2

9 A „Räszt revrá pir-i reh kun..." („Az egyenes úton járót tedd meg öregeddé, még ha nö is az...") kezdetű qasidáról van szó (Kégl 1911b:601, 1. lábjegyzet); a Hidäyat által közölt részlet utolsó sorát („Kár indsá kun...", „Itt cselekedjél, dolgozzál, mert elég bajod lesz a feltámadáskor...") Kégl külön közli (Kégl 191 lb:602, 2. lábjegyzet). A Riväz alcárifinben egyébként a kettő között még három párvers szerepel (Hidäyat 1344/1965: 104). Vö. A Magma

1 al-fusaháva\ (Hidäyat 1336-1340/1957-1961:238), ahol ebből a qasidábó\ egy hosszabb részlet szerepel. 0 Ez a kötet a címe („KullTyät", „összegyűjtött müvek") ellenére csupán válogatás Husraw négy verseskötetéből. 3

1 Óhatatlanul Kégl rubdi)el\ közé bekerült néhány olyan négysoros részlet is, amely nem rubai (ß Kégl 191 lb:586, 2. és 3. lábjegyzet, Kégl 191 lb:587, 1. és 2. lábjegyzet). 3

2 Fritzgerald szabadelvű angol fordítását (Omar Khayyam 1859) követően a ruhá i páratlan népszerűségre tett szert a nyugati világban, ami az orientalisták érdeklődésére is rányomta bélyegét. 3

3 Helyesen: „Abr mí báred o men..." Vö. Kégl 1911 b:590, 3. lábjegyzet. A teljes gazaI fordításához és elemzéséhez ld. Sharma 2005:41-42. 13